Háromszor idősebb lehet a Naprendszernél az a csillagközi üstökös, amely tavaly száguldott el a Nap mellett

június 25.
tudomány

Tavaly száguldott el a Nap mellett a 3I/Atlas nevű csillagközi üstökös, amely egy hétfőn a Nature-ben megjelent tanulmány szerint közel háromszor idősebb lehet magánál a Naprendszernél. Az üstökös csupán a harmadik, az emberiség által valaha megfigyelt, a Naprendszerünkön kívülről érkező objektum, a 2017-es 1I/'Oumuamua és a 2019-es 2I/Borisov után. Elődeivel ellentétben azonban a 3I/Atlas elég fényes volt ahhoz, hogy részletes izotópadatokat lehessen gyűjteni róla, így páratlan betekintést nyújtott galaxisunk, a Tejútrendszer más részeiből származó anyagba.

A tanulmány szerint az üstökös akár 12 milliárd éves is lehet, szemben a bolygórendszerünk becsült 4,5 milliárd éves korával – ez arra késztette a tanulmány vezető szerzőjét, Martin Cordinert a NASA Goddard Űrrepülési Központból, hogy kijelentse: ez lehet „a Naprendszerünkben valaha megfigyelt legősibb objektum”.

A Hubble űrtávcső képe a 3I/Atlas üstökösről. A 2025. július 21-én készült felvétel idején 445 millió kilométerre járt a Földtől.
Forrás: NASA, ESA, David Jewitt (UCLA); Image Processing: Joseph DePasquale (STScI)

Ezek a megállapítások a James Webb űrtávcső és a chilei ALMA obszervatórium segítségével gyűjtött kémiai izotópmérésen alapulnak. Az adatok olyan elemi összetételt tártak fel, amely egyetlen ismert naprendszerbeli objektumhoz sem hasonlít: a 3I/Atlas például tízszer több deutériumot (a hidrogén nehézvízben is megtalálható izotópját) tartalmaz, mint a Naprendszer saját üstökösei. A nehézvíz ilyen szokatlanul magas koncentrációja csak rendkívül hideg környezetben alakulhat ki, ami arra utal, hogy az üstökös -243 Celsius-fok hőmérsékletű körülmények között keletkezett, ezzel a Naprendszerünkben valaha megfigyelt egyik leghidegebb objektumról van szó.

Az üstökös pontos eredete egyelőre ismeretlen, a kutatók azonban úgy vélik, hogy egy „kozmikus dél” nevű korszakból származhat, vagyis körülbelül 10 milliárd évvel ezelőttről, amikor rengeteg csillag képződött az univerzumban. A saját Naprendszerünk üstököseihez hasonlóan a 3I/Atlas valószínűleg egy bolygó erőszakos kialakulása során lökődött ki pályájáról, majd Cordiner szavaival élve „hatalmas, elképzelhetetlen pályákon keringett több milliárd éven át a galaxisban”. Amikor tavaly júliusban először észlelték, rövid ideig vad spekulációk keringtek az interneten: Avi Loeb harvardi professzor idegen űrhajót látott benne, amit a NASA határozottan cáfolt, míg a földönkívüli intelligencia kutatásával foglalkozó SETI Intézet néhány hete szintén azt közölte, hogy az üstökössel kapcsolatban „nem talált földönkívüli technológiára utaló bizonyítékot”.

Sajnos a 3I/Atlas tanulmányozásának lehetőségei rohamosan szűkülnek. Az üstökös hamarosan elhagyja a Naprendszert, és minden bizonnyal soha nem tér vissza, így a jövőbeli megfigyelések egyre nehezebbé válnak. A tudósok ennek ellenére optimisták a szakterület jövőjével kapcsolatban, és arra számítanak, hogy az elkövetkező években – különösen a Chilében nemrégiben üzembe helyezett Vera C. Rubin Obszervatórium révén – sok további csillagközi objektumot sikerül felfedezni.

Kapcsolódó cikkek:

Jobban elhisszük, hogy idegen civilizáció nyomaira bukkantunk, ha egy elismert harvardi tudós állítja?

Jobban elhisszük, hogy idegen civilizáció nyomaira bukkantunk, ha egy elismert harvardi tudós állítja?

Közel öt éve, hogy áthaladt a Naprendszeren egy különös objektum, az 'Oumuamua, amely a kezdetektől megosztotta a tudósokat: furcsa kisbolygóról, csillagközi üstökösről vagy egy földöntúli civilizáció építményéről van szó? Utóbbi elméletet a Harvard világhírű asztrofizikusa, Avi Loeb képviselte a leghangosabban, erről írt könyve nemrég magyarul is megjelent.