Néhány nappal az után, hogy a Twitter kiigazította két bejegyzését, az amerikai elnök arra kényszerítené a közösségi oldalakat működtető techcégeket, hogy vállaljanak felelősséget minden felhasználói tartalom után. Ez Trump szándékaival ellentétesen nem nagyobb szólásszabadságot, hanem még komolyabb cenzúrát eredményezhet.
A világ harmadik nagy moduláris űrállomását két év alatt építené fel a kínai űrhivatal, amely egyébként is belehúzott májusban: nehéz hordozórakétát tesztelt, Mars-programot jelentett be, és a Hubble-űrtávcsőt is lenyomná egy új teleszkóppal.
15 perccel a tervezett kilövés előtt lefújták a Crew Dragon indítását, szombaton próbálkozhatnak újra.
Ma 22:33-kor elindul a Nemzetközi Űrállomás felé az első két űrhajós, akit magáncég visz az űrbe. Bemutatjuk a Demo–2 misszió menetrendjét, aztán éjszaka itt találkozunk!
1980. május 26-án bocsátották az űrbe a Szojuz–36 űrhajót, fedélzetén az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. A szenzációt a korabeli magyar sajtó is a helyén kezelte, hónapokig voltak tele az újságok családi történetekkel, Berci kedvenc ételeivel és az Interkozmosz-programot dicsőítő írásokkal.
Az állami űrhivatal, a Roszkoszmosz vezetője szerint a Nemzetközi Űrállomásnak 7-10 éve lehet hátra, ezért mint vezető űrkutató nemzetnek, Oroszországnak kell felépítenie az új űrállomást. Hogy az is nemzetközi lesz-e, egyelőre nem tudni.
Elon Musk űrvállalata az első magáncég a világtörténelemben, amely embert küldhet az űrbe, de még neki is 18 év kellett hozzá. Szerdán kilenc év után először indul az űrállomásra emberes küldetés amerikai földről, de ezután várhatóan felgyorsulnak az események.
A szokásosnál két héttel hamarabb kezdett olvadni az arktiszi jég, az április rekordmeleg után akár 15-20 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet az átlagosnál a térségben. Szibériában bozóttüzek is súlyosbítják a helyzetet.
Az agyi régiók fokozatos leállása okozhatja, hogy sokaknak lepörög a szemük előtt az életük, míg mások alagútban futnak a fény felé a halálközeli élmény során. Egy neves agykutató szerint ez spirituális esemény helyett pusztán az oxigén, a vér, az agy és az elme játéka.
Már az olasz, a belga és a brit napi halálozási arányt is megelőzte a járvány kezelésében különutas Svédország, ráadásul Stockholmban csak a lakosok 7,3 százalékában jelentek meg védettséget biztosító antitestek, a jósolt 33 százalék helyett. És még a gazdaság sem ússza meg.
Egyre sűrűbbek a Hold- és Mars-utazások főpróbái, most éppen a hosszú űrexpedíciók során tapasztalt elszigeteltséget igyekeznek szimulálni. A jelentkezőkre nyolc hónapos karantén vár.
Papíron közel ötvenszer jobb látásminőség, gyorsabb reakcióidő, éjjellátó üzemmód – egy lépéssel közelebb kerültünk a kiborgok világához.
A klóros fertőtlenítés és az UV-sugárzás is öli a koronavírust, mégis van a különbség a szabadtéri strandok és a zárt fürdők biztonságossága között. A Balatonban sem a víztől, hanem inkább a tömegtől érdemes tartani.
Hiába New York a világ legfertőzöttebb nagyvárosa, a lakosokat újabb korlátozásokkal kell visszafogni, hogy ne zsúfolódjanak egy helyre a parkokban.
Naponta egymilliárdnál is több egészségügyi keresést indítanak a Google felhasználói, de ausztrál kutatók szerint a tünetek alapján csak az esetek 36 százalékában állítják fel elsőre a helyes diagnózist az online szolgáltatások.
A Smithsonian Intézet színezett archív felvételekből álló történelmi ismeretterjesztő sorozatában tűnik fel a pizsamás, pipázó, gyerekekkel játszó Einstein.
Emberi őssejtekkel láttak el egérembriókat, és hetek alatt olyan szövetekben mutatták ki az emberi eredetű sejteket, amelyekből a szív, az agy és a szemek is kialakulnak.
Az emberek életkora, a kultúra, a hőmérséklet és a járványügy reakcióideje: szakértők szerint ez a négy tényező befolyásolja leginkább, hogy az egyes országokban és városokban mennyire szabadul el a járvány. De mi a helyzet a Kelet-Európát is védő BCG-oltással?
Tűzoltóautókból, önkormányzati traktorokból, tetőtől talpig fehérbe vagy narancssárgába burkolt emberek tartályaiból ömlik a fertőtlenítő az utakra, növényekre, szobrokra, emberekre. És a fertőtlenítők is fertőtlenítik egymást.
Pszichológus kutatók szerint a pletykálás evolúciós örökség, és ahogy az ősembereknél, úgy a mai társadalomban is megvan a funkciója a hallomásokon alapuló susmusnak.
A New York Times szerint a napokban jelenhet meg az a figyelmeztetés, amelyben az FBI és a belbiztonsági minisztérium felhívja Kína figyelmét, hogy ne hekkerein keresztül ne támadja az amerikai vakcina- és gyógyszerkutatókat.
Az Intel, a Samsung vagy az Apple-t ellátó TSMC is megkeresést kapott amerikai minisztériumoktól, amelyek az elektronikai ipar Ázsia-, de főleg Kína-függőségének szeretnének véget vetni.
Belgiumban vendégbuborékokat alkotnak, Hollandiában eltörlik a gyerekek távolságtartását, a britek pedig milliókat küldenek újra dolgozni. Eközben Németországban amint bejelentették a korlátozások feloldását, emelkedni kezdett a vírus reprodukciós rátája.
A Plandemic, vagyis Megtervezett Világjárvány című áltudományos videó úgy terjed, hogy a Facebook és a Youtube alig győzi törölni, a tudományos lapok pedig sorra cáfolják a botrányokat vonzó Judy Mikovits állításait.
Az idősek védelme lett volna a svéd különutas járványkezelés elsődleges célja, ehhez képest a 3220 áldozat 90 százaléka 70 év fölötti. Sokan idősotthonokban fertőződtek meg, ahol kiszolgáltatott helyzetben vannak, és védőfelszerelés nélkül dolgozó ápolókkal kerültek kapcsolatba.
Két éven keresztül 2000 finn munkanélküli kapott havi 175 ezer forintnak megfelelő összeget, és bár ez a munkavállalási kedvet nem erősítette jelentős mértékben, a résztvevők mentális egészsége javult, önállóságuk nőtt. A gazdasági válság miatt több országban újra szorgalmazzák a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését.
Egy elemzésben kiszámították, melyik ország jár jól, és melyik jár rosszul azzal, hogy a külföldi turisták elmaradnak, cserébe viszont az utazni vágyók országon belül költekeznek. Kína nagyot szakíthat.
A Vuhani Egyetem kutatóinak prototípusához csak levegőre és elektromosságra van szükség, és ha ezt sikerül egy repülőgép-hajtómű méretében is reprodukálni, eljöhet az üvegházhatású gázoktól mentes repülés kora.
A hagyományos orvoslás nemzetstratégiailag fontos ágazat, ezért Kínában elhallgattatják azokat a tudósokat, akik ki mernek állni ellene. Politikusok és az állami média is javasolja a növényi készítményeket, de a klinikai vizsgálatok gyengék, így bizonyítékaik nekik sincsenek a gyógymódok hatékonyságára.
A fizikai kontaktus biológiai szükséglet, járvány idején mégis alternatívákat kell keresni, főként az egyedül karanténozóknak. A bőréhség nemcsak a stresszre és a vérnyomásra, de a vírusölő sejtek aktivitására is kihathat. Vannak azért vészmegoldások ölelés, puszi és kézfogás helyett.
A járványügyi korlátozások miatt nem diagnosztizálnak, így nem is kezelnek számos tuberkulózisos beteget, és ez az ENSZ tbc-ellenes szervezete szerint katasztrofális következményekkel járhat.
Bár a hazai oktatási szakértők többsége és az orvosi kamara is kockázatosnak ítélte az érettségi vizsgák májusi lebonyolítását, a magyar kormányra nem hatottak az érvek. Az európai államok közül országos szinten csak azok nem törölték vagy halasztották el az érettségit, ahol eleve júniustól tartják a vizsgákat.
A kutatás szerint a startupok 74 százalékánál volt már leépítés a járvány miatt, és befektetők híján a többségükre hónapokon belül csőd várhat.
1,2 millió valódi dalt tápláltak egy gépi tanulási rendszerbe, amely darabjaira bontotta őket, és teljesen új számokat írt azokból. Kiderült, hogy Elvisnek jól áll a nonszensz, hogy Bon Jovi-dalt egy gép is tud írni, viszont popslágereket egyelőre ne várjunk a mesterséges intelligenciától.
Ha maláriát, rákot és baktériumokat is képesek kiszimatolni a kutyák, akkor miért ne tudnák az új koronavírust is? Amerikai és brit kutatók is azon dolgoznak, hogy hamarosan állati segítséggel is lehessen szűrni a fertőzötteket repülőtereken, vagy akár kórházakban.
Bemutatjuk a legígéretesebb oltóanyagokat, elmagyarázzuk az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusát, és elmondjuk, miért kell óvatosan bánni a vakcinák elkészülésének időpontjára vonatkozó becslésekkel.
A programot Ausztrália finanszírozza 11 olyan országban, ahol kifejezetten magas az állatról emberről terjedő kórokozók felbukkanásának esélye.
Az Amazonas-medence őslakos közösségei szerint a gyógynövények védelmet nyújtanak a koronavírus ellen, de a lezárások miatt nem tudnak kereskedni, és ez állami segítség hiányában a létfenntartásukat veszélyezteti. Az illegális kitermelők közben tovább terjeszkednek az esőerdőben – vélhetően a vírust is ők cipelték be az őslakosok közé.
Az áltudomány-ellenes harc egyik éllovasa, Timothy Caulfield arról ír a világ vezető tudományos lapjában, hogy a kutatóknak most mindennél jobban fel kell lépni az alternatív gyógyászat ellen, mert a járvány alatt végleg átvehetik a hatalmat a hamis információk terjesztői.
A sült krumpli hazájában nagy bajba került a burgonyaipar: több százezer tonna krumpli vár a sorsára a raktárakban, és a termelők nem kapnak állami segítséget.
A Nature-csoport egyik legnevesebb lapjában, a Scientific Reportsban évekkel ezelőtt megjelent tanulmányban egyértelműen, szó szerint emeltek át részeket a BME kutatója, Molontay Roland BSc szakdolgozatából. A plágiumügy 2016 óta húzódik, a folyóirat 2020 áprilisában vonta vissza a kínai tanulmányt.
Christian Drosten szerint elég a veszélyeztetett munkakörben dolgozókat és a tüneteket észlelő betegeket tesztelni, de arról is beszélt, hogy miért fél a járvány második hullámától, miért jó vezető Angela Merkel, és mi köze mindennek a nyestkutyákhoz.
Az amerikai milliárdos röviden összefoglalta, mi vár a közeljövőben a világra, de figyelmeztetett, hogy a járvány elleni védekezés egy nagyon hosszú folyamat lesz, ami generációk életét határozza meg.
A minden ismert krátert, rést és törésvonalt tartalmazó földtani térkép a tervek szerint 2024-ben induló amerikai Hold-missziók alapfelszerelése lesz.
Az amerikai elnök egyszerű képletet alkotott: a vírus bekerül a testbe, a fertőtlenítő megöli a vírust, tehát a fertőtlenítőt be kell vinni a testbe. Ki ne próbáld otthon!
Az elmúlt években arról szóltak a közegészségügyi jelentések, hogy miközben a globalizációval jelentősen megnőtt a világszerte fertőző járványok kockázata, egyetlen ország sincs igazán felkészülve arra, hogy egy ilyet kezelni tudjon. Most mégis úgy tűnik, mintha meglepetésként érte volna a világot a koronavírus.
Nem egy Halálcsillag, de a műholdak zavarására kifejlesztett rendszer segítségével az Egyesült Államok mostantól a földről is képes hatástalanítani az ellenséges kommunikációs vagy felderítő műholdakat.
A pekingi Sinovac Biotech inaktivált vakcináját néhány napja kezdték el embereken is tesztelni, és a cég már júniustól beoltaná a legveszélyeztetettebbeket. A kutatás módszerei megkérdőjelezhetők, de a kínai cég szerint még a vírus mutálódása sem zavarja a védőoltás hatékonyságát.
Egy svéd-orosz kutatás szerint nagy testű legelő állatokkal az évszázad végéig elméletben megmenthető lenne az üvegházhatású gázokat rejtő fagyott talaj, a permafroszt 80 százaléka. Most már csak gyakorlatban kell megoldani az Északi-sarkvidék benépesítését bölényekkel vagy pézsmatulkokkal.
Börtönlázadásokkal és tömeges szökési kísérletekkel reagáltak az elítéltek a világ számos pontján arra, hogy a koronavírus-járvány alatt szinte semmilyen segítséget nem kapnak.Több intézményben centiméterekre alszanak egymástól a takarítatlan cellákban, szappanról és maszkokról pedig álmodni sem mernek.