A megfelelő étrend mellett egy gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a kutatók a káros fehérjék agyi felhalmozódásának ellenszereként.
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
Az ecetmuslica embriójáról készült díjnyertes mikroszkopikus felvétel közelebb hozhatja a tudósokat az élő szervezetek fejlődését alakító erők jobb megértéséhez.
Miközben a fejlett ipari országok egyik legnagyobb problémája a lakosság elöregedése, a tudósok még arra sem tudták a választ, mitől öregszenek az élőlények. A világon elsőként az ELTE kutatóinak sikerült kísérleti úton bizonyítani, hogy az ugráló gének miatt.
A gyümölcslegyek élete sem könnyű: már egy elpusztult fajtársuk látványa is napokkal megrövidíti az életüket.
A valaha előállított legnagyobb agyi térképen kirajzolódik az ecetmuslica lárvájának agyát alkotó 3016 neuron és 548 000 szinapszis részletes hálózata, ami más fajok agyműködésének jobb megértését is segíti.
Az E-orr kutatócsoport a rovarok szaglóreceptorainak felhasználásával dolgozott ki olyan technológiát, amely időben érzékeli egyes illékony anyagok jelenlétét, így előre figyelmeztethet például a mezőgazdaságban jelentős károkat okozó lisztharmat jelenlétére.
Amerikai kutatók azonosították közönséges ecetmuslicák agyában azokat a sejtcsoportokat, amik a kokainfogyasztásra adott válaszreakciókért felelősek. A felfedezés új függőségkezelési terápiáknak ágyazhat meg.
Az ecetmuslica egyike a legtöbbet tanulmányozott földi élőlényeknek, de csak nemrégiben készült el a rovar százezer idegsejtből álló agyának negyedét ábrázoló 3D-s digitális térkép, amely azonban így is közel 25 millió szinaptikus kapcsolatot jelenít meg.
Egy gombát hordozó ecetmuslica beleszállt egy vödör tejbe, és megszületett a tejélesztő, amit egy friss kutatás szerint már 5500 éve használnak a sajt készítésénél.
Ezúttal a genetikai kutatások nagy öregjéről, az ecetmuslicáról derült ki, hogy amennyiben nem segítenek neki az emésztésben a tejsavbaktériumok, szó szerint megkergül és hiperaktívan viselkedik.
A rangos Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány a jövőben az öregedés genetikai kutatásának alapja lehet.