A laktóztolerancia genetikai kulcsát Dél-Ázsiában találták meg a Berkeley kutatói
A több mint 8 ezer indiai, pakisztáni és bangladesi genom elemzése a tulajdonság evolúcióját vizsgálta.
állattenyésztés
A kisbajcsi marhatelepen jelent meg a betegség, jó lenne feltárni, hogy került oda
Miben különbözött az 1972-1973-as és az idei ragadós száj- és körömfájás járvány? Fel van-e készülve az állatorvostudomány a régi-új betegség megjelenésére? Miként lehet megelőzni a lakossági pánikot? A Qubit podcast vendége Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese.
Facebookos konteók és miniszteri kavarások zajában sikerült legyőzni az 50 év után felbukkanó RSZKF-járványt
Mesterséges vírusról és a globális összeesküvésről szóló elméletek terjedtek, de végül a modern tudomány és járványkezelés eszközeivel sikerült felszámolni a mezőgazdaságot megbénító száj- és körömfájást Magyarországon.
15 milliárd ember ellátására elég kalóriát termel a világ, csak a felét elveszítjük
Egy friss kutatás szerint a mostaninál majdnem kétszer több embert is el tudnának látni elég kalóriával a termesztett haszonnövények, csak a hústermelés és a bioüzemanyagok gyártása közbeszól.
Szerencsejátékká tette a vajdasági gazdálkodást a klímaváltozás
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk második epizódjában az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdák életét.
Évekbe telhet, mire sikerül pótolni a száj- és körömfájás miatt leölt tehénállományt
„A biológia jelen állása szerint a pár hetes borjúból a leggondosabb nevelés mellett sem lesz 28-30 hónapnál előbb, fajtától függően napi 30-40 liter tejet adó haszonállat” – mondja egy kiskunsági családi tehenészet tulajdonosa. Eddig 8300 állatot öltek le a járvány miatt, pótlásuk 6,5 milliárd forintba kerülhet.
Ezért nehéz megfékezni a Magyarországon 52 év után felbukkant ragadós száj- és körömfájás vírust
A kórokozót a szél messzire el tudja szállítani, ráadásul alig kell vírus ahhoz, hogy a szarvasmarhák megfertőződjenek. Az országnak vissza kell nyernie a mentességét, és ehhez kevés lenne az állatállomány vakcinázása.
„Itt az igazság: ezért ölik le az állatainkat!”
A globális elit sötét terve? Rituális állatáldozatok? Fél évszázad után jelent meg újra a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon, és a facebookos kommentelők már azt is tudják, ki áll mögötte: Bill Gates, a műhúslobbi, az ENSZ, a világkormány és a tudjukkik. De mi az igazság?
Egykor tényleg lovas nemzet volt a magyar, aztán jött a náci einstand
Dunai Andrea nemrég megjelent kötete, a Lovak sorsa páratlanul részletgazdag tudományos látlelet a világégés utolsó periódusáról és annak egy különös szeletéről, a nagy becsben tartott tenyészállatok elhurcolásáról.
Boldogok a sajtkészítők: kifejlesztették a nyúlós sajtot, amihez nincs szükség tehénre
A precíziós fermentációval előállított mesterséges tejfehérje lehet a megoldás az állatmentes, de textúrájában mégis az eredetire hasonlító tejtermékek előállítására.
Kutatók nyílt levélben tiltakoznak az állattenyésztés klímaterheléséről kiadott ENSZ-jelentés megtévesztő adatai miatt
A Guardian szerint több, mint 20 nemzetközi szakértő és közel száz környezetvédelmi szervezet „fejezte ki megdöbbenését”.
Megfejtették, hogyan terjedhet az amerikai tehenek között a H5N1 madárinfluenza
Az Egyesült Államokban márciusban észlelt járvány eddigi 231 tejgazdaság szarvasmarha-állományát érintette. Kutatók most állatkísérletekkel arra jutottak, hogy a vírus a fejés során adódhat át a tehenek között.
Miközben mi a halálba kergetjük magunkat a féktelen húsevéssel, Ázsia már felkészült az alternatív fehérjék forradalmára
A növényi alapú műhús és az állati sejtekből előállított laborhús esetenként 97-98 százalékkal csökkentené a készítéséből származó káros kibocsátásokat és a szükséges földterületet. Miközben Kína mutatná az utat, Magyarország betiltaná a laborhúst.
Az intenzív, nagyüzemi állattenyésztés növelheti az új járványok kockázatát
Hiába különítjük el az állományokat, a nagyüzemi állattartás és tenyésztés közel sem csökkenti az új, fertőző betegségek kialakulásának veszélyét. Ugyanis ez nem csak biológiai, hanem környezeti, társadalmi kérdés is.
Dánia az első ország, amely megadóztatja a fingó teheneket és disznókat
A 2030-tól kivetett adóval a metánkibocsátás csökkentése a cél a jelentős tej- és húsexportőrnek számító országban.