Kiderült, hogy az emlősöket nem lehet a végtelenségig klónozni
Két évtizednyi kísérletezés kellett hozzá, hogy rájöjjenek: az 58. generáció után már nem lehet egészséges egyedeket létrehozni klónozással.
biológia
Ha eddig nem lett volna elég groteszk a kacsacsőrű emlős, most újabb furcsaság derült ki róla
Az állat szőrében olyan pigmenttermelő szervecskéket találtak, amilyet emlősben még sosem. Madaraknál már igen, náluk viszont az élénk színekért felelnek.
Egy friss kutatás szerint a konferenciákon elhangzó viccek kétharmadán nem nevet senki
Bár a humoros előadók kevésbé unalmasak, több mint ötszáz előadás elemzése után kiderült, hogy ehhez nem árt az sem, ha a vicceik is jók.
Kétszer annyi gerinces faj élhet a Földön, mint eddig tudtuk
Amit eddig alfajnak hittünk, lehet, hogy teljesen külön faj. A rejtett biodiverzitás a természetvédelem céljait is felülírhatja.
Te mit kérdeznél egy evolúcióbiológustól?
A Qubit AMA következő vendége, aki olvasóink kérdéseit igyekszik megválaszolni: Kun Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, aki az élet keletkezését, illetve az emberi együttműködés és viselkedés evolúciós hátterét kutatja.
Riadó, összementek a michigani halak!
1945 és 2025 között a fiatal és idős példányok mérete is jelentősen csökkent, ami hosszabb távon veszélybe sodorhatja a vízi ökoszisztémák stabilitását is, a kisebb halakat ugyanis könnyebben elejtik a ragadozók.
Döbbenetes fordulat: nem patkány hozta létre a híres chicagói patkánylyukat
Hanem egy mókus. Legalábbis erre jutottak biológusok, miután precízen megvizsgálták a lenyomat méreteit.
Már 541 millió évvel ezelőtt itt voltak a Földön, és valószínűleg ezek a legkorábbi állatok
Azt sejtettük, hogy a szivacsok a legrégebbi állati létformák a Földön, de most már azt is tudjuk, mikor jelentek meg először.
Tényleg a holdfázisokhoz igazodhat a menstruációs ciklus, csak az okostelefonok és a LED-es fényforrások bekavarnak
A Würzburgi Egyetem kutatói szerint 2010 körül jelentős változás állt be abban, hogy mennyire szinkronizált a menstruációs ciklus a holdciklussal. Ez megmagyarázhatja, hogy a kettő közötti összefüggés miért maradt máig vitatott.
„Nem meghurcolni kellene őket, hanem örülni, hogy itt dolgoznak" – egymás után állnak ki a tudósok a Magyar Nemzet által megtámadott két kutató mellett
Több neves kutató, intézmény és a korábbi Orbán-kormányok két volt minisztere is védelmébe vette Pál Csabát és Papp Balázst, a két mikrobiológust, akik a kormánypárti média célkeresztjébe kerültek.
Egy magyar kutatónőnek sikerült az, amit Szent-Györgyi Albert csak szeretett volna: összekötni a kvantummechanikát a biológiával
Papp Eszter témavezetőjével, Vattay Gábor fizikussal kiderítette, hogy a fehérjék egy része a rend és rendezetlenség határán, kvantumkritikus állapotban létezik. A Schrödinger és Szent-Györgyi nyomán tett felfedezés innovatív bioelektronikai eszközök kifejlesztését és a kvantumbiológiai folyamatok mélyebb megértését alapozhatja meg.
Nincs életre utaló molekula a K2-18b exobolygó légkörében a James Webb űrtávcső friss mérései szerint
Az űrtávcső friss megfigyelései már nem tudták kimutatni a dimetil-szulfid jelenlétét a tőlünk 124 fényévre található exobolygón. A molekulát a Földön kizárólag élőlények termelik, de létrejöhet nem biológiai úton is.
Fűszál a fülbe, fűszál a fenékbe: valódi divatmajmokat figyeltek meg egy zambiai csimpánzmenhelyen
A divatot egy Julie nevű csimpánz indította el, de társai a halála után is hódoltak a látszólag céltalan szokásnak. Egy július elején megjelent kutatás szerint gyakorlati haszna ugyan nincs a fülbe dugott fűszálnak, de szociális szerepe azért lehet.
Különleges kvantumchippel kísérleteznek magyar kutatók, és ez olyan eredményekre vezethet, amikről ma még álmodni sem merünk
Vattay Gábor és kollégái az elmúlt hónapokban több tízezer mérést végeztek egy fotonikus kvantumchippel. Kísérleteik hozzájárulnak a kvantumképalkotás fejlődéséhez, ami a jövőben ugrásszerűen megnövelheti a mikroszkópok, a teleszkópok és a radarok képességeit.
A Mátrix esti mese ahhoz az emberi agysejtekkel működő számítógéphez képest, amin Fred Jordan dolgozik
„A mesterséges intelligencia szimulációjához olyan szervert tervezünk építeni, ami egy száz méter hosszú, száz méter széles és tíz centiméter vastag agyszövetfarm, több millió elektródával” – mondta a Qubit kérdésére a svájci FinalSpark alapítója. Hamarosan eljöhet az idő, amikor emberi agyi organoidok szolgálják ki az AI igényeit.