Miért fontosak az állatkísérletek még a 21. században is?
Vannak alternatíváik, használjuk is őket, de az állatkísérleteket ma még nem tudjuk teljesen kiváltani.
biológia
Brueghel denevérészként is maradandót alkotott
A biológusok csak nemrég bizonyították, hogy az óriás koraidenevérek alkalomadtán énekesmadarakat is elejtenek, pedig a flamand festő már egy 1611-es allegóriáján megörökítette a jelenetet.
Ledobta eddigi legfejlettebb modelljét az Anthropic, ami az AI-hoz fűződő viszonyunk átalakulásának hírnöke
A Claude Fable 5-öt annyira veszélyesnek ítéli az amerikai AI-cég, hogy nem is válaszolhat kiberbiztonsági, biológiai és kémiai kérdésekre.
40 éves kortól érdemes kiemelten foglalkozni a kognitív hanyatlás megelőzésével
A demenciás esetek kb. 45 százaléka megelőzhető, és a 40–65 éves kor közötti életszakaszban már kimutathatók azok a biológiai és kognitív változások, amik a későbbi agyi hanyatlásra utalhatnak.
Elhunyt J. Craig Venter az emberi genom feltérképezésének úttörő kutatója
A több tudományos díjjal is kitüntetett kutató és vállalkozó 79 éves volt.
Kiderült, hogy az emlősöket nem lehet a végtelenségig klónozni
Két évtizednyi kísérletezés kellett hozzá, hogy rájöjjenek: az 58. generáció után már nem lehet egészséges egyedeket létrehozni klónozással.
Ha eddig nem lett volna elég groteszk a kacsacsőrű emlős, most újabb furcsaság derült ki róla
Az állat szőrében olyan pigmenttermelő szervecskéket találtak, amilyet emlősben még sosem. Madaraknál már igen, náluk viszont az élénk színekért felelnek.
Egy friss kutatás szerint a konferenciákon elhangzó viccek kétharmadán nem nevet senki
Bár a humoros előadók kevésbé unalmasak, több mint ötszáz előadás elemzése után kiderült, hogy ehhez nem árt az sem, ha a vicceik is jók.
Kétszer annyi gerinces faj élhet a Földön, mint eddig tudtuk
Amit eddig alfajnak hittünk, lehet, hogy teljesen külön faj. A rejtett biodiverzitás a természetvédelem céljait is felülírhatja.
Te mit kérdeznél egy evolúcióbiológustól?
A Qubit AMA következő vendége, aki olvasóink kérdéseit igyekszik megválaszolni: Kun Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, aki az élet keletkezését, illetve az emberi együttműködés és viselkedés evolúciós hátterét kutatja.
Riadó, összementek a michigani halak!
1945 és 2025 között a fiatal és idős példányok mérete is jelentősen csökkent, ami hosszabb távon veszélybe sodorhatja a vízi ökoszisztémák stabilitását is, a kisebb halakat ugyanis könnyebben elejtik a ragadozók.
Döbbenetes fordulat: nem patkány hozta létre a híres chicagói patkánylyukat
Hanem egy mókus. Legalábbis erre jutottak biológusok, miután precízen megvizsgálták a lenyomat méreteit.
Már 541 millió évvel ezelőtt itt voltak a Földön, és valószínűleg ezek a legkorábbi állatok
Azt sejtettük, hogy a szivacsok a legrégebbi állati létformák a Földön, de most már azt is tudjuk, mikor jelentek meg először.
Tényleg a holdfázisokhoz igazodhat a menstruációs ciklus, csak az okostelefonok és a LED-es fényforrások bekavarnak
A Würzburgi Egyetem kutatói szerint 2010 körül jelentős változás állt be abban, hogy mennyire szinkronizált a menstruációs ciklus a holdciklussal. Ez megmagyarázhatja, hogy a kettő közötti összefüggés miért maradt máig vitatott.
„Nem meghurcolni kellene őket, hanem örülni, hogy itt dolgoznak" – egymás után állnak ki a tudósok a Magyar Nemzet által megtámadott két kutató mellett
Több neves kutató, intézmény és a korábbi Orbán-kormányok két volt minisztere is védelmébe vette Pál Csabát és Papp Balázst, a két mikrobiológust, akik a kormánypárti média célkeresztjébe kerültek.