Magyar kutatók fejlesztése pontosítja a génszerkesztési technológiát
A Természettudományi Kutatóközpont Génreguláció Kutatócsoportjának fehérje-variánsa jelentősen bővíti az elérhető célpontok körét.
A Természettudományi Kutatóközpont Génreguláció Kutatócsoportjának fehérje-variánsa jelentősen bővíti az elérhető célpontok körét.
Ho Csien-kuj 2018-ban világraszóló tudományos botrányt kavart a világ első CRISPR-gyerekeinek létrehozásával. Három év börtön után most világító háziállatokban utazó feleségével készül meghódítani Amerikát.
Az NGT betűszóval jelölt új genetikai technikák liberalizációja a korábbi módszerekkel módosított növények szabadföldi termesztésének szigorú uniós korlátait nem érintené, ugyanakkor szabadabbá tenné a génszerkesztéses nemesítési eljárásokat.
Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.
A páciensek drámai javulást tapasztaltak az akár halálos kimenetelű betegség tüneteiben.
Azt szeretnék, ha mentesítenék az elavult uniós GMO-szabályok alól az új génszerkesztési technológiákat, mert a hagyományos növénynemesítési módszerek túl sokáig tartanak, és a klímaváltozás korában nincs rájuk idő.
A klinikai vizsgálat során 29 betegből 28-nak legalább egy évig megszűntek a bénító fájdalommal járó epizódjai. Az EU-ban várhatóan jövőre fogadják el a terápiát, ami egyelőre irtózatosan drága: betegenként 2 millió dollárba kerül.
2020-ban Nobel-díjjal tűntették ki a CRISPR-Cas9 génszerkesztési eljárás felfedezőit, most pedig terápiát engedélyeznek, ami a technológiára támaszkodik.
A noninvazív adagolásnak köszönhetően azokon a pácienseken is tudnának segíteni, akiknek a gyógyszerek nem vagy csak alig használnak.
Az amerikai központi hírszerző ügynökség által finanszírozott kockázatitőke-társaság stratégiai jelentőségűnek találta a kihalt állatok visszahozásán dolgozó Colossal Biosciences génszerkesztési technológiáját.
Genetikusok korábban is összefüggésbe hozták a rövidebb várható élettartamot a sérülékeny Y-kromoszómákkal. Egérkísérletekkel most sikerült bizonyítékot találni a szív- és érrendszeri egészséget befolyásoló mechanizmusra.
A CRISPR/Cas-9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Jennifer Doudna által alapított intézet így küzdene a légkörben már meglévő szén-dioxid és a globális felmelegedés ellen.
Az elmúlt húsz év áttöréseinek köszönhetően mára lehetővé vált az élőlények, köztük az ember genomjának szerkesztése, de minden igyekezet ellenére még nagyon messze vagyunk attól, hogy teljesen szintetikus sejtet állítsunk elő.
A neves amerikai idegtudós által vezetett kísérletsorozat célja az volt, hogy a CRISPR/Cas9 technológiával kiiktassanak egy olyan „neurokémiai jelátviteli útvonalat, amely kritikus szerepet tölt be” az emlősök csoportos viselkedésének befolyásolásában. Sikerült, csak az eredmény lett pont az ellenkezője.
Ez lesz az első kísérlet, amelyben közvetlenül az emberi szervezeten belül alkalmazzák a CRISPR új, biztonságos változatát, a bázisszerkesztést. A vizsgálatra örökletes magas koleszterinszinttel lehet jelentkezni, és az állatkísérletek alapján egy egyszeri injekcióval megelőzhetők lesznek a veszélyes szívbetegségek.