Egy héliumot eregető bolygó vált a Naprendszeren kívüli élet keresésének legígéretesebb célpontjává, állítja egy amerikai bolygókutató
Az LHS 1140b exobolygó egy vörös törpecsillag lakhatósági zónájában kering, tőlünk 49 fényévre.
exobolygó
Minden eddiginél részletesebb felmérést készített a Tejútrendszer közepéről az Európai Űrügynökség
A galaxis hatalmas csillagsűrűséggel rendelkező centrumának vizsgálatában a HUN-REN csillagászai is részt vettek.
Reggel megjelennek, estére nyomtalanul eltűnnek az ásványfelhők egy bizarr exobolygón
Csillagászok a James Webb űrtávcsővel vizsgálták meg a tőlünk 700 fényévre található WASP-94A b légkörét. Kiderült, hogy a bolygó reggeli és esti oldalának időjárása szélsőségesen eltér egymástól.
Tízezernyi, eddig ismeretlen exobolygót azonosíthatott egy tudóscsoport
Egy algoritmus segítségével rengeteg új, korábban még nem észlelt exobolygót fedeztek föl, amelyek azonban még megerősítésre várnak.
Jégfelhőkre bukkantak egy Jupiterhez hasonló exobolygón
Csillagászok a James Webb űrtávcsővel figyelték meg a Jupiterhez hasonló méretű, tőlünk nagyjából 12 fényévre található Epsilon Indi Ab exobolygót. A légköre nagyon nem úgy viselkedik, mint ahogy várták.
A Földtől alig 35 fényévnyire kering az eddig megfigyelt legbizarrabb lávabolygó
A csillagászok szerint az L 98-59 d az első ismert tagja a hosszú életű magmaóceánokat fenntartó, kéntartalmú planétákból álló bolygópopulációnak.
Föld-méretű exobolygóra bukkantak, ami egy év alatt kerüli meg a csillagát
A HD 137010 b 146 fényévre kering tőlünk, és felszínét jég boríthatja.
Szokatlan, citrom alakú bolygó kering a Földtől több ezer fényévre, ahol egy év csupán 8 óráig tart
A bolygó minden eddig ismert, Naprendszeren kívüli bolygó jellemzőit felrúgja: a kutatók nem tudják, hogyan alakulhatott ki.
Új korszakot nyithat a lakható világok kutatásában a brit-magyar kisműhold, a Mauve
A mindössze 18,6 kilogramm tömegű, ultraibolya és látható fényben spektrofotometriai méréseket végző berendezés küldetésének célja, hogy „feltárja a csillagkitörések, mágneses mezők és a fiatal bolygórendszerek kialakulásának titkait”.
Felcsillant a remény, hogy mégis lehet lakható bolygó a 40 fényévre lévő Trappist-1 csillagrendszerben
A James Webb űrtávcső friss eredményei szerint a Trappist-1e akár nitrogénben gazdag légkörrel is rendelkezhet, vagyis a folyékony víz és az élet számára kedvező körülmények létezhetnek a felszínén.
Nincs életre utaló molekula a K2-18b exobolygó légkörében a James Webb űrtávcső friss mérései szerint
Az űrtávcső friss megfigyelései már nem tudták kimutatni a dimetil-szulfid jelenlétét a tőlünk 124 fényévre található exobolygón. A molekulát a Földön kizárólag élőlények termelik, de létrejöhet nem biológiai úton is.
Üstökösszerű csóvával hullik darabokra a bolygó, amely túl közel merészkedett a csillagához
A tőlünk 140 fényévre található égitest 30 óránként egy Mount Everest-nyi tömeget veszít el. A bolygónak egymillió éve lehet hátra.
Életre utaló molekulát mutattak ki egy exobolygó légkörében a James Webb űrtávcsővel
A K2-18b exobolygó, amin a dimetil-szulfidot észelték, tőlünk 124 fényévre található. Független kutatók egyelőre nincsenek elragadtatva a Cambridge-i kutatók felfedezésétől.
Így néz ki négy exobolygó 130 fényév távolságból
A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
Potenciálisan lakható, szuperföld típusú bolygót fedeztek fel, alig 20 fényévnyire tőlünk
A HD 20794 d névre keresztelt exobolygó csillagának lakhatósági zónájában helyezkedik el, és a csillagászok szerint a bolygón folyékony és fagyott víz is lehet, ami az élet jelenlétét is megalapozhatja.