Az erdei békáknál a nemváltás nem jelent evolúciós zsákutcát
Magyar kutatók azt vizsgálták, hogy az ivarváltott állatok sikeresen szaporodnak-e a természetben, és ezzel miként befolyásolják a populációk túlélési esélyeit.
Magyar kutatók azt vizsgálták, hogy az ivarváltott állatok sikeresen szaporodnak-e a természetben, és ezzel miként befolyásolják a populációk túlélési esélyeit.
Az Antarktisz keleti részén 2021 és 2023 között több jég keletkezett, mint amennyi nyugaton elolvadt, és eddig senki nem tudta megmondani, miért. A válasz több ezer kilométerre, a trópusi Csendes-óceánban lapult.
A hőmérséklet emelkedése negatív irányba befolyásolja szaporodásban és a túlélésben egyaránt kulcsfontosságú tulajdonságot.
A Meteorológiai Világszervezet szerint a következő három hónapban az az El Niño folytatódó erősödésével a Föld nagy részén átlagosnál magasabb hőmérsékletekre, valamint megváltozó csapadékmintázatokra kell készülni.
A korábban augusztusra jellemző hőség ma már júliusban, júniusban, sőt néha májusban is megérkezik Európába. A felmelegedés mértéke 1980 óta látványos.
Legalábbis az amerikai űrhivatal, a NASA Sentinel-6 Michael Freilich műholdjának legfrissebb mérései szerint.
Ausztrál evolúciós ökológusok a kontinens 95 vadméhfajának hőtűrését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásuk esélyeit vizsgálták.
Egyelőre nincs sok támadás, azok viszont többnyire halálosak. Emberek és jegesmedvék biztonságát szolgálná ez az új megfigyelő rendszer.
Az antropogén klímaváltozással eddig dacoló Pamír-hegységre tavaly csapott le a globális felmelegedés.
A következő öt évben rekordközeli hőmérsékletek várhatók a Meteorológiai Világszervezet és a Brit Meteorológiai Szolgálat éves jelentése szerint, miközben a gyorsuló arktiszi felmelegedés Európában is szélsőségesebb időjárást hozhat.
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, aminek következményei 2025-ben az északi sarkvidéktől a Földközi-tengerig tetten érhetők voltak a gleccserek olvadásában, aszályokban és erdőtüzekben.
Miközben a tengeri hőmérséklet 8 Celsius-fokos tartós emelkedése már végzetesnek számít a koralloknál, a Houtman Abrolhos-szigetek zátonyai viszont még a 22 fokos hőstresszre is immunisak voltak.
A jelenség radikálisan csökkenti az amúgy is veszélyeztetett beporzók túlélési és szaporodási esélyeit.
Harvardi kutatók a műholdas megfigyelési adatsorokat elemezték.
Legalábbis a Leeds-i Egyetem kőzetfizikai tanszékének kutatócsoportja által végzett laboratóriumi kísérletek eredményei szerint.