A 199 fős parlamentben összesen 51 nő szerzett mandátumot, ami magyar viszonylatban kiemelkedően magas szám. A változás egyik kulcsa az, hogy a Tisza a korábbi gyakorlattól eltérően nagy számban indított női jelölteket, ráadásul olyan körzetekben és listás helyeken, ahol reális esélyük volt a mandátumszerzésre.
Magyar Péter szerint a Külügyminisztériumban már darálják az orosz szankciókkal kapcsolatos iratokat, de a Belügyminisztérium és a MÁV is néhány hete szerzett be iratmegsemmisítőket. A ledarált papírok kézi összeillesztése mellett ma már a mesterséges intelligencia is segíthet a fecnik összerakásában.
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója és Hann Endre, a Medián vezetője is elégedett volt a vasárnapi, eddigi legnagyobb részvételű országgyűlési választás előrejelzéseinek pontosságával, ami a Mediánnak annyira jól sikerült, hogy Deák Dániel bocsánatkérésre ragadtatta magát.
A valós események tőzsdéjén beárazták a kormányváltást: a fogadók 76 százaléka szerint Magyar Péter lesz az új miniszterelnök, miközben már 20 milliárd forintnyi kriptó forog a piacon. Egy különös kereskedő viszont több száz milliót rakott Orbán Viktorra.
Mire megy ki a Fidesz és a Tisza között dúló számháború? Alkalmasak-e a résztvevők számára vonatkozó adatok arra, hogy következtessünk belőlük a választás eredményére? És ha nem, akkor mire alkalmasak?
Ha áprilisban a Tisza győz, az annak a jele is lehet, hogy a magyar demokrácia felnőtt, de legalábbis kamaszkorba lépett, azaz eljutott oda, ahová a nyugati demokráciák eljutottak a hidegháború végére. A Fidesz sikere viszont azt mutathatja, hogy az érés folyamata még nem ért véget.
Szabad és tisztességes választások lesznek-e most Magyarországon? Mitől van épp kivételes helyzetben a magyar alkotmányosság? Új podcastsorozatunk, a Petrocelli első adásában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt, a Nemdemokrácia című könyv szerzőjét faggattuk.
Makacsul tartja magát az elképzelés, miszerint a szavazók végső soron saját pénztárcájuk szerint döntenek. Miben rejlik ennek a gondolatnak a vonzereje, és hol húzódnak a határai?
Dübörög a kampány, a Fidesz és a Tisza egymásra licitálva fogalmaz meg ígéreteket. De vajon mennyire lehet ezeket az ígéreteket komolyan venni? Váradi Balázs közgazdásszal, a Budapest Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
11 különböző globális index adatait összesítettük a várható élettartamtól a korrupción át a boldogságig. Óriási meglepetés: a régiós országok között az utolsók vagyunk.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az unió 2022-től bevezetett, 27 pontból álló korrupcióellenes csomagja csak korlátozottan hatott a magyar rendszerre, mert az nem véletlenül korrupt, hanem direkt így működik.
Más erkölcsi normák vonatkoznak arra, amikor egy-egy jogunk gyakorlásával, egy-egy döntésünkkel elsősorban saját magunk felett rendelkezünk, és mások arra, amikor a politikai jogaink gyakorlásával elsősorban mások felett rendelkezünk.
A Harcosok Klubja olyan trollhadsereg képével riogat, ami Oroszországban, Kínában vagy a Fülöp-szigeteken már bevált: célja nemcsak a propaganda és a lejáratás, hanem az is, hogy ha valakit taszít az online fortyogó gyűlölet, az inkább ki se fejezze a véleményét.
A politikai vezetők nem pusztán döntéseket hoznak, hanem érzelmi mezőket teremtenek, amelyek befolyásolják, hogyan gondolkodunk, mitől félünk, mit remélünk. A magyar politikai tér mára nem csupán ideológiák csataterévé vált, hanem érzelmi fertőzések ütközőzónájává is.
A Fidesz már az 1990-es évek végén úgy gondolta, hogy a magyar demokráciát a demokráciára, pontosabban az általa elképzelt demokráciára nevelés irányába kell továbbfejlesztenie, és Magyarországon szinte egyedüliként formálta saját képére ezt a fogalmat.