A HVG friss listáján új éllovast avattak, az Eötvös gimi visszacsúszott a második helyre, míg a Toldy Ferenc Gimnázium egy év alatt a 27. helyről ugrott fel dobogós pozícióba.
A 2025-ös teszt a stílusirányzatok, műfajok, fogalmak mellett Arany Jánosra és Zrínyi Miklósra is rákérdezett, a második részben pedig egy Örkény-novella elemzése, illetve a történelmi események irodalmi feldolgozásainak ismertetése volt a feladat.
„Az üzenet, az a lényeg! Értse mindenki: rend, fegyelem, büntetés, látszat!” – írja Tóth Attila arról, hogy mi várható az iskolákban 2024. szeptember 3-án, reggel háromnegyed nyolckor.
„Minden évben dühös leszek, amikor ilyen listákat látok, mert egyáltalán nem reflektálnak arra, hogy mit jelent az, hogy jó iskola” – mondja Berényi Eszter oktatásszociológus, aki a HVG top 100-as listája mellé készített egy alternatív listát, ami a szülők társadalmi helyzete szerint rangsorolja a gimnáziumokat. Elgondolkodtató eredményre jutott.
Hogyan tanítottak engem? Hogyan tanítok én? Magyartanárok mesélnek arról, mi változott az alatt az idő alatt, amíg eljutottak az iskolapadból a katedrára.
A Milestone Institute azt tűzte ki célul, hogy az oda járó középiskolás gyerekeket felvegyék a világ legjobb egyetemeire. De ki tudja ezt megfizetni, és jó-e ez egyáltalán a gyerekeknek? Greskovits György társalapítót állandó szerzőnk, Kende Ágnes oktatáskutató faggatta.
Hány éves ma Magyarországon egy átlagos tanár? Miről mond le egy pályakezdő pedagógus azzal, hogy tanár lesz? Kertesi Gábor közgazdász, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója a hatodik Qubit Live-on tartott előadásában a magyar tanárkiválasztási rendszert elemezte.
Egyre több a diplomás szülő, és ezzel párhuzamosan egyre több gyereket íratnának 6-8 osztályos gimnáziumokba. Horn Dániel, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója az iskolatípusok népszerűségét elemezte a hatodik Qubit Live-on tartott előadásában.
Portugáliában és Észtországban sikerült az, amire Magyarországnak is szüksége lenne: az oktatási rendszer racionalizálása. Lannert Judit oktatáskutató a hatodik Qubit Live-on beszélt arról, hogy ehhez mit kellene tenni itthon.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.
Az összesen 73 ezer diáknak a vizsga előtt kötelező, az írásbeli alatt csak ajánlott a maszkviselés.
Idén összesen 54 344 diák írt középiskolai felvételit magyar nyelvből, és egyikük sem érte el a maximális 50 pontot, de 49-et is csak négyen szereztek. Nem tűnik fel, hogy valami baj lehet a feladatlapokkal, ha senki nem tudja őket hibátlanul megoldani?