Megbillent a Föld energiaegyensúlya
Az elmúlt 24 év megfigyelés adatai azt mutatják, hogy az északi félteke ma már több napfényt nyel el, mint a déli.
Az elmúlt 24 év megfigyelés adatai azt mutatják, hogy az északi félteke ma már több napfényt nyel el, mint a déli.
A klímaváltozásnak betudható változás miatt nemcsak kevesebbet szánkózunk, de a természet rendje is felborul: eltolódnak a párzási és költési időszakok, szétcsúszik a tápláléklánc.
Kutatók 332 óriás kanyont térképeztek fel az Antarktisz jege alatt. Sokkal jelentősebb szerepük van a globális klíma folyamataiban, mint eddig gondoltuk.
A Los Padres Nemzeti Erdőben keletkezett tűz nagy sebességgel terjed Los Angeles irányába.
Egyre intenzívebb a felszín alatti vízkészletek megcsapolása, miközben az olvadó jégtakarókból, elpárolgó folyókból és tavakból egyre nagyobb mennyiségű édesvíz kerül az óceánokban.
A következő évtizedekben a kontinentális klíma hatásai tovább erősödhetnek, fokozva a nyári hőhullámok és aszályok gyakoriságát, állítja gyorselemzésében Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársa.
A Science folyóiratban frissen megjelent tanulmány szerzői szerint az eddigiek alapján nagyjából 10 ezer év múlva kezdődő következő glaciális jókora késésbe került az antropogén felmelegedés miatt.
A modellszámítások szerint a Déli Oszcilláció felmelegedő fázisa a korábban gondoltnál jelentősebb mértékben szabadíthatja fel a világóceánokban tárolódó hőenergiát.
Egy friss tanulmány szerint a 2013 és 2016 között tapasztalt felszín alatti anomália miatt 7 ezer egyed pusztulhatott éhen a térségben.
Az infláció megállítását szolgáló kamatemelések ellehetetlenítik a már zajló beruházásokat, mivel számos kormányzat a korábbi kedvező finanszírozási környezetre hivatkozva magára hagyta a zöld energetikai projekteket.
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat adatai szerint 2022-ben a kontinens átlaghőmérséklete az utóbbi három hónapban 0,4 Celsius-fokkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor.
Apokaliptikus mértékű felmelegedésre nincs esély, de arra sem sok, hogy 1,5 Celsius-fokon vagy legalább 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést.
Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.
Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.
A Meteorológiai Világszervezet friss prognózisa szerint annak pedig 90 százalékos a valószínűsége, hogy 2021-2025 között legalább egy a valaha mért legmelegebb év lesz.