A fejlett ipari társadalmakban az intenzív szülőség lett a középosztály új túlélési stratégiája. Ez a Magyarországon is terjedő nevelési módszer nemcsak a pedagógusokat készíti ki, de a társadalmat is szétszakítja, hiszen a szegények nem engedhetik meg maguknak a napi 24 órás szülősködést.
A rosszul felépített adó- és jóléti rendszer akadályozza a gyerekvállalást, és ahelyett, hogy átalakítanánk, ideológiai vitákat vívunk a népesedéspolitikáról. Egy magyar közreműködéssel készült kutatás azt vizsgálja, miért járnak rosszul a szülők, és miként lehetne úgy kompenzálni őket, hogy abból az egész társadalom profitáljon.
Kutatók szerint a testvérek közötti rivalizálásban a szülők inkább a lányok és az idősebb gyerekek pártját fogják, ám az eltérő bánásmódnak negatív következményei lehetnek a gyerekek fejlődésére.
A Fortepan megható pillanatfelvételei betekintést nyújtanak a múlt századi generációk életébe.
Magyarországon lényegesen több kutyát tartanak, mint ahány gyerek él a hazai háztartásokban. De hogy kerül a nagyvárosi éttermekbe több kutya, mint gyerek, és mit várnak azoknak a szállodáknak a vendégei, ahová egy gyerek be sem teheti a lábát, a kutya viszont az ágyban aludhat?
A felnőttek egy része még mindig az időkorlát felől közelíti meg a gyerekek digitális eszközhasználatának szabályozását, miközben a kutatók szerint el kell fogadni, hogy a világ megváltozott, és a gyerekek online és offline élete már nem válik úgy el egymástól, mint ahogy azt a szüleik elképzelik.
Egy friss magyar kutatás szerint a gyerekekre szánt pénz és idő közötti különbség komoly következményekkel jár a jövőbeli társadalmi egyenlőtlenségekre és az ország hosszú távú fejlődési lehetőségeire nézve, hiszen a jobb körülmények között élő, jobban fizetett diplomások gyerekei egyre növekvő családi tőkével indulnak az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekeihez képest.
A válás kockázata és a lány elsőszülött közötti statisztikai összefüggés kamaszkorban áll fent, és a gyerek 15 éves korában a legerősebb. Van azonban egy tényező az apáknál, ami semlegesíti a tinilányhatást.
Egy amerikai kutatásban öt éven keresztül vizsgálták a létminimumon vagy kicsivel alatta élő gyerekek étkezési szokásait. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy azok a gyerekek táplálkoznak változatosabban, akiket semminek az elfogyasztására nem kényszerítenek, és a válogatósabbak nem növik ki rossz szokásaikat a kor előrehaladtával.
Eddig nem készült olyan tudományos munka, amely megnyugtatóan tisztázta volna a kérdést, van-e különbség az azonos nemű és a különböző nemű szülőkkel nevelkedő gyerekek között. A Leuveni Katolikus Egyetem friss kutatása kellő mintán, az egyéb különbségeket súlyozva jutott a címbeli megállapításra.