Közel fél millióra emelkedhet az El Niño okozta halálesetek száma februárig
A kormányokat szorítja az idő, de a kutatók szerint még nem késő felkészülniük a természeti jelenség súlyos hatásainak megelőzésére.
A kormányokat szorítja az idő, de a kutatók szerint még nem késő felkészülniük a természeti jelenség súlyos hatásainak megelőzésére.
Janosov Milán hálózatkutató műholdas adatokból számolta ki, hol volt a legmelegebb a nyár Budapesten: Újlipótváros, a Keleti pályaudvar és a Puskás Aréna környéke pokolnak, míg Krisztinaváros, Csillaghegy és Békásmegyer valamivel élhetőbbnek bizonyult.
A magyar aszályok történetében csak egyvalami állandó igazán: a szakma tudja, mit kell tenni, de a politika nem reagál időben, így a következő válságnál mindent elölről kell kezdeni. Megnéztük, mi történt 1952, 1971 és 1983 vízhiányos időszakaiban – a barnakenyér-pániktól a lajtoskocsi-vadászaton át a megbírságolt vízpazarlókig.
A Meteorológiai Világszervezet szerint a következő három hónapban az az El Niño folytatódó erősödésével a Föld nagy részén átlagosnál magasabb hőmérsékletekre, valamint megváltozó csapadékmintázatokra kell készülni.
A Kew Gardens botanikus kert meteorológiai állomásán a felállítása óta még nem mértek csapadékmentes hónapot. Aztán jött 2026 júliusa.
Ingyenesen hozzáférhető légifelvételek alapján mutatja meg a rendszer, hol, mennyi és milyen minőségű fa van a városokban, azaz hová érdemes újakat telepíteni.
Az EU Copernicus programjának klímaszolgáltatása szerint a havi nyugat-európai átlaghőmérséklet 3 fokkal haladta meg az elmúlt évtizedek átlagát. Globálisan ez volt a második legmelegebb június, miközben a pólusokon kívüli óceánok tengerfelszíni hőmérséklete is rekordot döntött.
A szokatlanul forró nyár legégetőbb kérdése: mit tudnak a drogériákban kapható csodaszerek, és milyen szaga lesz az embernek, ha befújja magát, aztán a 40 fokos hőségben 4 napon át nem mosakszik?
Magyar kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján megvizsgálták, mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással.
A korábban augusztusra jellemző hőség ma már júliusban, júniusban, sőt néha májusban is megérkezik Európába. A felmelegedés mértéke 1980 óta látványos.
Európát nem a hőségre tervezték: a kórházak, a lakóépületek, a vasúthálózatok és az atomerőművek sem bírnak az irdatlan meleggel.
A páratartalom a jövő hét elejére sokfelé 20 százalék alá esik, ami az emberi szervezetnek és a mezőgazdaságnak is rendkívül megterhelő. Csapadékra legkorábban kedd este van esély, addig az országban már most is kritikus aszályhelyzet csak súlyosbodik.
A hőség elleni küzdelem az idők során meglepő módon összefonódott a kutyák bántalmazásával, a magyar nyelvben azonban mégsem ezzel függ össze, hogy kutya meleget emlegetünk.
Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense: Franciaország egyes településein már a 40 Celsius-fokot is elérte a hőmérséklet, és Magyarországra is forró napok várnak.
A Meteorológiai Világszervezet szerint 80 százalékos valószínűséggel már június és augusztus között kialakul a jelenség, ezzel együtt pedig jön a meleg is.