A legismertebb kígyók többségét két kategóriába lehet sorolni: a gyorsabb lecsapók, illetve a megfontoltabb kitörők közé.
A rovarokkal és pókokkal táplálkozó hüllőt Kínában azonosították.
A Ninh Thuận-i vakgyík a túlélés érdekében olyan féregnek álcázza magát, amit a madarak nem tudnak elfogyasztani.
Az intenzív mezőgazdálkodás miatt szorultak ki élőhelyeikről, mára szinte csak a Kiskunságban és a Hanságban maradtak fenn.
Emberi kar méretű lehetett az az őshüllő, aminek faji meghatározását mostanra fejezték be ausztrál kutatók.
Először fedeztek fel szűznemzést krokodiloknál egy Costa Rica-i hüllőparkban, ami betekintést nyújthat a dinoszauruszok szaporodási szokásaiba is.
201 millió éve kihalási hullám söpört végig a bolygón, amiből a dinoszauruszok sok más hüllővel ellentétben egész jól jöttek ki. Egy friss kutatás szerint ezt testüket borító tollaiknak köszönhetik, amelyekkel nemhogy átvészelték az időszak vulkanikus teleit, hanem még terjeszkedni is tudtak.
A korábbi vélekedésekkel szemben a legtöbb dinoszaurusz melegvérű volt, akárcsak a madarak vagy az emlősök, intenzív anyagcseréjük pedig lehetővé tette, hogy egész évben aktívak maradjanak a legkülönbözőbb környezetekben.
Minden ötödik ismert hüllőfajt kihalást fenyeget, ha pedig fogynak a kígyók és a gyíkok, egész ökoszisztémák omolhatnak össze. Az élőhelyek pusztulása, az invazív fajok és a klímaváltozás okozza a problémát.
Sűrű év volt 2021 az őslénytanban: 890 millió éves kőzetekben találtak rá a Föld legősibb állatainak nyomaira; kiderült, hogyan élhették túl a madarak a dinoszauruszokat kiirtó kisbolygó-becsapódást; a legjobb új dinók versenyében pedig a farki fegyverzettel ellátott páncélos Stegouros csapott össze a madárként kotló Oviraptorral.
A túlhalászat a világ cápapopulációjának kétötödét veszélyezteti. Lesújtó képet fest a Természetvédelmi Világörökség új Vörös Listája, de reményre ad okot, hogy elszántsággal és összefogással megmenthetjük a kihaló fajokat.
És ha nincs, hogyan hallanak? És ha rosszul hallanak, a társaik hogyan tudják dekódolni a sziszegésüket? És hogyan veszik észre a rájuk leselkedő veszélyt?
A madagaszkári nanokaméleon napközben az esőerdő talaján rendez vérengzést az atkák között, éjszaka pedig fűszálakon rejtőzik el a ragadozók elől.
Stephan Reber és munkatársai a hüllők kommunikációját kutatták. Sajátos módszertanuk nem csak a szakmai érdeklődők figyelmét ragadta meg.
A tojáson kívüli hőmérséklet alapvetően befolyásolja a teknősembriók nemi szelekcióját. A Kínai Tudományos Akadémia etológusai szerint egyes fajoknál az embriók a tojáson belüli mozgással szavatolják, hogy a hőmérséklet változásai ellenére megfelelő legyen az ivararány.