Európában az év végéig további 236 ezer halálos áldozatot szedhet a koronavírus-járvány - nyilatkozta hétfőn Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO európai igazgatója, és hozzátette, hogy a múlt héten 11 százalékkal nőtt a halálozások száma. Magyarországon az elmúlt napokban az eddigiekhez képest szintén nagyot ugrott az új fertőzöttek száma, újra száz fölé emelkedett a kórházban kezelt COVID-betegek száma, és a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint több városban is határozott növekedésnek indult a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja, ami a járvány fokozódását jelzi előre.

Az ősz beköszöntével megérkezett a világjárvány negyedik hulláma, ami kérdések özönét veti fel. Mennyire veszélyes a legújabb fertőzéseket okozó delta variáns? Mennyire hatásosak ellene az oltások, és szükség van-e harmadik adag vakcinára? Milyen egyéb intézkedések jöhetnek szóba, amikor ismét tömegesen kényszerülünk a vírus terjedésének kedvező zárt terekbe?

Bárányhimlőszerűen terjed, és súlyosabb tüneteket okoz

Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) július végi becslései szerint a delta variáns legalább annyira fertőző, mint a bárányhimlő, és csak egy hajszállal terjed lassabban, mint a kanyaró, amely a kutatások szerint a világ egyik legfertőzőbb betegsége. A CDC számításai szerint a delta variáns reprodukciós rátája, vagyis R-értéke 5 és 9,5 között van, ami azt jelenti, hogy egy ember akár több mint 9 másiknak is továbbadhatja a fertőzést. Ehhez képest a Vuhanban azonosított, eredeti vírus R-értéke 2,3 és 2,7 közé esett, míg az ezt felváltó alfa variánsé 4 és 5 közé.

A delta az eddigieknél nemcsak fertőzőbb, hanem ártalmasabb is az egészségre. A múlt hétvégén a Lancet folyóiratban megjelent tanulmányukban az eddigi legnagyobb mintán, összesen 43 338 koronavírusos beteg adatain vizsgálták meg brit kutatók, hogy milyen mértékben kerülnek kórházba a delta és az alfa variánssal fertőzöttek. A vizsgálatot március 29. és május 23. között folytatták le, amikor még az először Nagy-Britanniát letaroló alfa variáns volt a domináns. Az eredmények azt mutatják, hogy a deltával fertőzöttek fiatalabb korosztályból kerültek ki, több mint kétszer akkora eséllyel kerültek kórházba, és többször szorultak sürgősségi ellátásra, mint az alfa variáns esetén. Ez megerősíti a korai kutatásokat, amelyek szintén arra mutattak rá, hogy a delta súlyosabb lehet a többinél. Egy skót tanulmány és a Public Health of England jelentése is arra jutott, hogy a delta variánsnál megduplázódik a kórházba kerülés kockázata.

A delta terjedését az ősz beköszönte és a zárt terekben eltöltött idő is elősegíti. Egy július végén publikált kutatás, amelyben 2020 és 2021 márciusa között öt ország (Kanada, Németország, India, Etiópia és Chile) adatain vizsgálták, hogy milyen környezeti tényezők lehetnek hatással a COVID-19 fertőzés terjedésére, arra jutott, hogy az influenzához hasonlóan a mérsékelt égövi országokban a koronavírus okozta betegség a téli hónapokban tetőzött, amikor a hőmérséklet és a páratartalom alacsony, a trópusi országokban azonban az esetek a nyári monszunok idején szaporodnak meg leginkább, amikor a páratartalom magas. Emiatt a tudósok úgy vélik, hogy ezek külön-külön nem magyarázhatják a terjedés mértékének változását, az UV-sugárzás és a vírust hordozó, levegőben terjedő cseppecskék méretének időbeli változása, amelyre a hőmérséklet és a páratartalom is hatással lehet, viszont igen.

Az oltatlanság ára

Abban, hogy hogyan alakul a negyedik hullám, a környezeti hatások és a vírus tulajdonságai mellett mindenesetre a járványra adott válaszlépések számítanak leginkább. A kutatók között mára konszenzus alakult ki abban, hogy az oltások jelentik a kiutat a járványból, és a maszkviselés, a fizikai távolságtartás és a szellőztetés is hatékonyan segít a védekezésben. Az utóbbi időben sorra jelennek meg a tanulmányok, amelyek azt igazolják, hogy az oltások csökkentik a halálozásokat és a súlyos megbetegedések számát, még a delta variáns esetén is. A legutóbbi kutatás néhány jelentős eredményét az alábbi grafikon szemlélteti: ezen látszik, milyen óriási a különbség az oltatlanok és az oltottak kórházba kerülési és fertőzöttségi adatai között.

Az oltás nyújtotta védettség még akkor is kiszámíthatóbb és megbízhatóbb, ha a koronavírus-fertőzés jelentette természetes immunitás sokkal erősebb a két mRNS-vakcina által nyújtott védelemnél, állítja egy friss, de szakmai ellenőrzésen még nem átesett, izraeli tanulmány. A kutatók egyáltalán nem ajánlják, hogy az oltatlanok az immunhatás reményében a szándékos megfertőződés mellett döntsenek, ez ugyanis óriási kockázatot hordoz, akár halálos betegséghez is vezethet. A vakcinák esetén viszont a halálozás és a mellékhatások kockázata rendkívül alacsony. Az Egyesült Államokban például több mint 363 millió koronavírus elleni vakcinát adtak be tavaly év vége és idén augusztus 23. között. Ebben az időszakban a mellékhatások bejelentésére szolgáló VAERS portálon 6 968 halálesetet regisztráltak, ami 0,0019 százalékos arányt jelent.

Egy nemrég megjelent szingapúri tanulmány azt is megerősítette, hogy az mRNS-alapú oltások a fertőzés továbbadásának kockázatát is csökkentik, a delta esetén is. Azoknál az oltottaknál, akik mégis elkapták a koronavírus-fertőzést, jellemzően a deltát, néhány napon belül jelentősen csökkent a vírusterhelés, és 9 nap elteltével már egyáltalán nem voltak fertőzők, szemben azokkal, akik oltatlanul kapták el a vírust. Esetükben még 16 nap után is fennállt a SARS-CoV-2 továbbadásának kockázata.

Gyengül-e az immunitás? Kell-e harmadik oltás?

Bár a legfontosabb az oltatlanok számának csökkentése, az utóbbi időben tudományos körökben megindult egy szakmai vita arról, hogy mennyi ideig tart a vakcinák által nyújtott védettség, szükség van-e a boosternek nevezett további adagra, és ha igen, mikor és kiknek adják be.

Jóllehet hosszú távú adatok még nem állnak rendelkezésre az oltások nyújtotta védelem tartósságáról, néhány tanulmány korábban egyenesen arra jutott, hogy az mRNS-alapú vakcinák akár évekig is hatásosak lehetnek a koronavírus ellen. Az utóbbi hetekben mindenesetre számos kutatási eredmény látott napvilágot a vakcinák rövidebb távú teljesítményéről. Egy preprint tanulmány szerint két oltást követő hat hónap után a Pfizer vakcina hatásossága a tünetes covid betegség esetén 84 százalékra csökken, a súlyos megbetegedés ellen azonban továbbra is 97 százalékban véd. A Moderna oltóanyaga a cég saját közlései alapján a tünetes covid ellen még hat hónappal az oltás után is több mint 90 százalékos hatásosságot mutatott.

Madhukar Pai kanadai epidemiológus és Zain Chagla fertőző betegségekkel foglalkozó kanadai kutató Nature Medicine-ben megjelent cikke szerint bár a vektorvakcinákról (AstraZeneca, Szputnyik, Janssen) még nincsenek adatok, brit tapasztalatok azt mutatják, hogy a komplikált koronavírusos megbetegedések többsége az oltatlanok körében fordul elő, és sokkal ritkább az AstraZenecával oltottaknál. Brit és kanadai adatok is azt mutatják, hogy az egyes hatóságok által engedélyezett vakcinák a delta variánssal való megfertőződést követően is megnyugtatóan védenek a tünetes és a súlyos betegség ellen. Arról is vannak adatok ugyanakkor, hogy az enyhe és közepes lefolyású koronavírus-fertőzéssel szemben idővel csökken a vakcinák hatásossága, és ez nem a delta, hanem elsősorban az immunitás gyengülése miatt történik.

Pai és Chagla úgy vélik, hogy amint újabb variánsok bukkannak fel, várhatóan több oltott fertőződik majd meg, és egy kis százalékuk talán eddig nem ismert komplikációkkal is kénytelen lesz megküzdeni. Arra azonban nincs adat, hogy a booster oltások az általános népesség körében fokozott védelmet nyújtanának. A tudósok úgy vélik, hogy bizonyos betegcsoportokat leszámítva - például immunszupresszált betegek, szervátültetésre várók vagy egyéb immunhiányos betegségekkel küzdők - a lakosság nagy része elegendő immunvédelmet nyer a két oltással. Véleményük szerint az oltatlanok vakcinációja sokkal több életet menthet meg, mint azoknak a harmadik oltással való átoltása, akik már viszonylag magas szintű védelemmel rendelkeznek.

Mások szerint érdemes időben elkezdeni a harmadik oltással való vakcinációt, mivel nem tudni, hogy a halálozás és a súlyos megbetegedés esetén is csökkenhet-e idővel az oltások nyújtotta védelem. A Magyarországon a kínai oltással oltott idősek esetén, akiknél sok esetben a védettség alacsony szintje mutatható ki, más a helyzet, náluk indokolt lehet a harmadik oltás, ahogy ezt a Magyar Tudomány Akadémia javasolja néhány napja megjelent ajánlásában.

Maszkot fel vagy maszkot le?

Az MTA ezen kívül az oltási hajlandóság növelésére a kötelező oltási regisztráció eltörlését javasolta, valamint azt, hogy juttassák el az oltásokat az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településekre is, és vizsgálják meg széles körben, hogy mi az oka a vakcinákkal szembeni elutasításnak. Emellett a járványhelyzet alakulásának függvényében a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását ajánlják nagyobb tömeget mozgató vagy fokozottan veszélyeztetett közönséget fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához.

Az akadémia nagyon óvatosan fogalmaz, mindenesetre több környező országban, így Ausztriában is kötelező a maszkviselés, és tudományosan is igazolt az eredményessége. A vizsgálatok szerint még az arcra nem szorosan illeszkedő szövetmaszkok is sikeresen szűrik ki a köhögésből származó cseppecskék 51 százalékát. A kutatók mindenesetre a delta variáns fertőzőképessége miatt azt ajánlják, hogy a legsérülékenyebb csoportok, például az oltatlanok mindenképpen viseljenek a szövetmaszkoknál hatásosabb, legalább FFP2-es jelzésű (vagy KN95-ös vagy N95-ös) maszkot. Egy finn tanulmány ugyanis arra jutott, hogy a sebészi maszk az egészségügyi dolgozók körében nem állította meg a delta variáns terjedését. Ahol viszont az emberek nincsenek közvetlenül kitéve a vírus magas koncentrációjának, még a sebészi maszkok is hasznosak lehetnek. Egy augusztusban megjelent kutatási eredmény szerint az osztálytermekben még a sebészi maszkok is nyolcadára csökkentették a terjedést. Így, főként a növekvő esetszámokat elnézve, újra indokolt lehet a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, az iskolákban, a boltokban vagy éppen az éttermek zárt tereiben.

Éljen szeptember elseje!

Külön kérdésként vetődik fel az iskolakezdés, és az, hogy miként védhetők meg a gyerekek a vírustól. Magyarországon a 12-17 éves diákok közül eddig körülbelül 171 ezren kaptak oltást, ez a mintegy 590 ezer 12-17 éves közel 37 százaléka. Az iskolákban a tanévkezdésre szerveződött központi oltás, amelyre úgy 48 ezer diákot regisztráltak a szülők, ez azonban továbbra sem dobja meg jelentősen az oltással védett fiatalok számát, arról nem is beszélve, hogy 12 év alattiaknak egyelőre nem elérhető a vakcina.

Az oltáson kívül a maszkviselés, a távolságtartás, a folyamatos tesztelés és a megfelelő szellőztetés csökkenthetné a vírusnak való kitettséget az iskolákban és az óvodákban, ahol igyekeznek jelenléti oktatással elkezdeni a tanévet. A kötelező maszkviselést viszont nem vezették be újra, az osztálytermekben a távolságtartás pedig nehezen vagy egyáltalán nem megoldható. Ebben a helyzetben a szellőztetés csökkentheti a kockázatot, legalábbis a tudományos kutatások szerint hatékonyan tartóztatja fel a vírust. A korábban idézett tanulmány szerint az osztálytermekben a nyitott ablakok 14,1-szeresével is csökkenthetik a terjedést. Ez azonban több tényezőtől is függ, például az évszaktól, az ablakok számától és attól, milyen gyakran szellőztetnek. Nyáron például kevesebbet nyom a latban az ablaknyitás, 7,2-szeresével csökkenti a terjedést, vagyis feleannyira hatékony, mint télen.

A ventilátorok és a légtisztító berendezések szintén segíthetnek. A nagy hatékonyságú szemcselégszűrő rendszerek (HEPA) a Johns Hopkins Egyetem egyik tanulmánya szerint 65 százalékkal csökkenthetik a koronavírus terjedését. Egy másik kutatás arra jutott, hogy egy HEPA berendezés ugyanolyan hatékony, mintha két ablakot télen egész napra részlegesen nyitva hagynának. A kutatók szerint mindenesetre a legjobb védekezés az összes rendelkezésre álló eszköz kombinált használata, ami akár harmincadjára is csökkentheti a terjedés mértékét. Minél többféle intézkedést alkalmaznának az iskolákban, annál kevésbé tudná megfertőzni a vírus a gyerekeket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: