„Vannak közöttünk nézeteltérések, de az alapvető dolgokban egyetértünk”, hangzott el azon a péntek délelőtti sajtótájékoztatón, ahol több ismert klímakutató szakember mutatta be javaslatait az éghajlatváltozás katasztrofális hatásainak megfékezésére. A szakemberek célja az volt, hogy világosság tegyék, „a Föld lázas” és segítségre van szüksége, a cselekvésre pedig nem várhat tovább az emberiség. Itt az ideje, hogy a politika és a politikai döntések ne egy izolált valóságban létezzenek, hanem a döntéshozókkal együtt a világ társadalma is szembenézzen a tényekkel, amikre számos kutatás hívja fel a közvélemény figyelmét.

Ezért szeptember 27-én 11 ismert és elismert, klímatudománnyal foglalkozó szakember közös nyilatkozatot tett közzé, amelynek kidolgozását egy informális háttérbeszélgetés-sorozat előzte meg a Green Policy Center, valamint Ürge-Vorsatz Diána és Gelencsér András szervezésében. A 10 tételes nyilatkozatban a szakértők egyszerre hívják fel a figyelmet az egyén és a társadalmak felelősségére, az aktuális problémákra, és buzdítanak cselekvésre politikai állásfoglalás nélkül. A nyilatkozat nem konkrét akcióterv, sokkal inkább egy kiáltvány, amely igyekszik felnyitni a szélesebb közvélemény szemét is, hogy itt az ideje minden apró lépést megtenni annak érdekében, hogy közös erővel megvédjék az emberek a Földet a további pusztulástól.

Itt az ideje egyenesen kommunikálni

A nyilatkozat létrehozói szerint nincs idő további késlekedésre, ezért úgy állították össze a 10 pontot, hogy az egyértelműen irányt mutasson a lehetséges cselekvések felé. A készítők, ahogy a dokumentumban fogalmaznak,

„korunk hatalmas és egyre nagyobb problémát jelentő környezeti kihívásainak tudatában, felelősséget érezve a jelen és a jövő generációk élhető létfeltételeinek biztosítására, látva, hogy az éghajlatváltozásra adott eddigi globális és hazai válaszok, habár mutatnak részeredményeket, összességében nem eredményeznek kellő változásokat”,

a saját tudásukat és hitelességüket használják fel arra, hogy érdemi párbeszéd induljon el a társadalomban.

Az egyenes kommunikáció alapja mindenképpen az, hogy szembe kell nézni a problémákkal – a kutatók ezt kiáltották ki első pontnak is a nyilatkozatban. A dokumentumban rögzítik, hogy olyan eredmények figyelmeztetnek a helyzet súlyosságára, mint a 2024 nyarán sorozatosan megdőlő melegrekordok, amelyek nemcsak globálisan okoztak környezeti problémákat, hanem Magyarországon is rengeteg nehézséget eredményeztek. Az aszályokat váltó villámárvizek kiszámíthatatlanná teszik a mezőgazdasági termelés lehetőségeit, és komoly veszélyt jelentenek az emberek életterére is.

Ráadásul az éghajlatváltozás negatív hatásai, mint ahogy a fenti példák is mutatják, már egyáltalán nem csak a jövőben jelenthetnek problémát. A ma embere ugyanúgy szenved ettől, mint ahogy szenvedni fognak a következő generációk is. A nyilatkozat a hőhullámok súlyosságát és gyakoriságát, az esőzéseket és az árvizeket, a melegedés miatt megjelenő új kártevőket, az aszályokat, a viharok és ciklonok kiszámíthatatlanságát emeli ki, illetve a felsoroltak hatásait az épített környezetre nézve.

Az alkalmazkodás már rég kevés

A felmelegedéshez részben alkalmazkodni is lehet, ugyanakkor a szakemberek szerint be kell látni, hogy nem lehet akármekkora felmelegedést tolerálni. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a globális felmelegedést megfékezze az emberiség, ennek pedig a legkézenfekvőbb módja a kibocsátás csökkentése. A szakemberek itt külön megjegyzik, hogy ellentétben a klímacsúcsokon elfogadott megállapodásokban foglalt távoli és grandiózus célokkal, érdemes apró lépésekben elkezdeni a kibocsátáscsökkentést, ez ugyanis már rövid távon hozhat pozitív eredményeket, míg a távlati célokból előfordulhat, hogy nem lesz semmi.

Az egyén felelősségvállalása nem elég, a társadalomnak is el kell köteleződnie a klímavédelmi célok mellett

A nyilatkozat kitér a gazdagok felelősségére, mivel a jólétben élő rétegek tehetik a legtöbbet a bolygó megmentéséért, például a fogyasztásuk racionalizálásával, míg a szegényebb és kiszolgáltatottabb rétegeknek biztosítani kell az életminőségük javításának lehetőségét, még akkor is, ha ez kis mértékben a kibocsátás növelésével járhat.

Ugyancsak a közös cselekvés mellett szól a nyilatkozat ötödik pontja is, ami a különböző tevékenységek egymást erősítő hatásának fontosságát hangsúlyozza. Ezek szerint az alkalmazkodásnak úgy kell végbemennie az egész bolygón, hogy közben ezzel nem erősítjük a negatív hatásokat. Egyszerű példa erre a légkondicionálók használata, ami köztudottan hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, ezen keresztül pedig a felmelegedés fokozódásához, mind lokálisan, mind globálisan.

Ehhez szorosan kapcsolódik a nyilatkozat nyolcadik pontja, ami a jóllétet helyezi előtérbe a jóléttel szemben. Vagyis azt javasolja, hogy önmagában a profitot jelentő gazdasági növekedés helyett a „gazdaság valódi célja az kell legyen, hogy biztosítsa a »jó életet« mindenki számára a Földünk természetes megújulóképességén belül”.

Ezek mellett szolidaritásra buzdítanak a szakemberek, mert a klímaválság megoldása során nem szabadna további társadalmi problémákat generálni, vagy az egyébként is kiszolgáltatott csoportok élethelyzetét rontani. A 9. pont tartalmazza azt a kijelentést is, hogy „az igazságos klímasemleges gazdasági-társadalmi átállás megvalósításához szükséges beruházások és fejlesztések árát nem lehet a leginkább rászorultakkal megfizettetni, még áttételesen sem”.

A természet a barátunk

Ahogy a nyilatkozat is fogalmaz, értékelni kell a környezeti erőforrásokat, a 7-es pont pedig odaszúr az olcsó importcikkeknek is: „Káros és elfogadhatatlan, ha egy környezetet erősen szennyező áru vagy szolgáltatás olcsóbb, mint a környezetet kevésbé terhelő alternatívája.”

Kérdésünkre Köves Alexandra elmondta, hogy ennek az árkülönbségnek a feloldását nem abban látja, hogy az olcsó, silány minőségű termékek árát növeljék, sokkal inkább abban, hogy támogatják a jobb minőségű és a környezetet is kímélő áruk árának csökkentését. A sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy egyáltalán nem tartja elfogadhatatlannak azt sem, ha bizonyos helyzetekben a túlzott presztízsfogyasztást a tiltással akadályozzák meg.

De a természettel való barátságot abból a szempontból is hangsúlyozza a dokumentum, hogy a természetes ökoszisztémák megőrzése mellett mostantól arra kellene erőforrásokat áldozni, hogy minél több ilyen természetes területet állítsanak helyre világszerte.

A klímaszorongás ne bénítson meg senkit!

A kutatók még egy nagyon akut és aktuális problémát is lefedtek a nyilatkozattal. A klímaszorongás ugyanis valami olyasmi, ami ma már nemcsak a gyerekeket és a fiatalabb korosztályt érinti, hanem egyre inkább az idősebbeket is. A környezet pusztulásának nyomasztó ereje azonban a szakemberek szerint hajtóerővé válhat, és nem szabad elhinnie az embereknek, hogy annyira reménytelen lenne a helyzet, hogy ma már nem érdemes semmit sem tenni a Föld megmentésének érdekében.

Nem új eredmények, hanem egy közös minimum

A nyilatkozat bemutatásakor a kidolgozásban részt vevő szakemberek hangsúlyozták, hogy nem új tudományos eredményeket szerettek volna a közvélemény elé tárni, helyette sokkal inkább egy olyan minimumot akartak rögzíteni, amivel reményeik szerint Magyarországon is sokan egyetértenek majd. A nyilatkozat létrehozói abban bíznak, hogy még többen állnak majd az ügy mellé, és a közös kiállás lehetőséget teremt arra, hogy elérjék az érveikkel és a javaslataikkal a döntéshozókat is, akik meg fogják hozni a megfelelő lépéseket, amelyek támogatják a társadalmi és gazdasági változásokat a Föld védelmében.

A nyilatkozat létrehozói:

• Bartholy Judit
• Felsmann Balázs
• Gelencsér András
• Haszpra László
• Köves Alexandra
• Lakatos Mónika
• Mádlné Dr Szőnyi Judit
• Pintér László
• Sulyok Katalin
• Szathmáry Eörs
• Ürge-Vorsatz Diána

A nyilatkozat teljes szövegét ide kattintva lehet elolvasni.