Átírhatja az ősi civilizációk eredettörténetét a legmagasabb szaharai hegycsúcs kalderájának vizsgálata
Német paleoklimatológusok a mai Csád területén fekvő Tibeszti-hegység múltbéli csapadékviszonyait rekonstruálva jutottak meglepő eredményre.
klímamodell
Elkészült a Föld aeroszol-térképe, így többet tudhatunk a különféle részecskék klímára gyakorolt hatásáról
A NASA éghajlati műholdján lévő műszer egyéves adatgyűjtés után állt elő az aeroszolok eloszlását mutató térképekkel. A kutatók ettől azt várják, hogy pontosabb klímamodelleket tudjunk felállítani.
A világ számos pontján a klímamodellek által jelzetteknél is durvább hőhullámokra számíthatunk
A jelenlegi éghajlati modellek alábecsülik az Egyesült Királyságot, Észak-Franciaországot, Dél-Ausztráliát és Észak-Kanadát sújtó forróság mértékét, állítják amerikai és osztrák kutatók.
A legújabb klímamodellek szerint egyre extrémebb El Niño fázisokra számíthatunk
A modellszámítások szerint a Déli Oszcilláció felmelegedő fázisa a korábban gondoltnál jelentősebb mértékben szabadíthatja fel a világóceánokban tárolódó hőenergiát.
Pontosabb klímamodelleket és időjárás előrejelzést ígér a héten indított európai-japán EarthCARE műhold
Az új műholdat kedden lőtték fel az Egyesült Államokból. Az EarthCARE négy műszerrel kémleli majd a felhőket, amiből a kutatók a jövőben várható felmelegedés mértékét is precízebben tudják majd meghatározni.
Hihetetlen forróság tombolt tavaly a bolygón, és egy vezető klímakutató szerint nem értjük, hogy miért
A Meteorológiai Világszervezet kedden kiadott friss jelentése megerősíti, hogy 2023 volt a valaha mért legmelegebb év. Gavin Schmidt amerikai éghajlatkutató szerint lehetséges, hogy a felmelegedéstől megváltozott a Föld éghajlati rendszerének viselkedése.
Olyan meleg volt 2023 szeptembere, hogy az a legvészesebb klímamodelleket idézi
Az előző hónap 1,8 fokkal volt melegebb az ipari forradalom előtti átlagnál. Ezzel csak a legdurvább forgatókönyvek számoltak, a kutatókat mégsem lepte meg teljesen a szeptemberi forróság.
Van egy titokzatos hideg víznyelv a Csendes-óceánban, ami fittyet hány a globális felmelegedésre
A tengerek felszínének hőmérséklete egyre nő, de a Dél-Amerikai partjainál kezdődő, több ezer kilométeres víznyelv nemhogy nem melegszik, hanem még hűl is. Egyes kutatók szerint ma ez a klímakutatás legnagyobb rejtélye.
Eddig senki sem számolt az egyidejű globális terméskieséssel, pedig muszáj lesz
Az északi félteke kontinensei és óceánjai fölött 7-12 kilométeres magasságban száguldó futóáramlás eddig kimaradt a mezőgazdasági klímamodellekből.
Sokkal gyakrabban térhetnek vissza a 40 Celsius-fok fölötti európiai hőhullámok, mint azt eddig becsülték
A World Weather Attribution friss elemzése szerint bármennyire is próbálnak precízek lenni a meteorológusok, rendre alul becsülik a globális felmelegedés hőmérsékletre gyakorolt valódi hatását, mivel nem kalkulálnak az emberi tevékenységgel.
Tartályokban olvasztgatott jégdarabok viselkedése alapján pontosíthatják a jövőben az éghajlati modelleket
Szupertiszta jégdarabok olvadását rögzítette és elemezte egy matematikusokból és fizikusokból álló kutatócsoport, hogy a jövőben pontosabb klímamodellekkel számíthassák ki a jéghegyek olvadását.
Az elmúlt 1200 év legsúlyosabb aszálya sújtja az Egyesült Államok nyugati régióit, tombolnak a hőhullámok
Igazolódtak a számítógépes klímamodellek előrejelzései, a kutatók sajnos nem tévedtek. A szárazság már Arizona, Kalifornia, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Utah és Wyoming áram- és vízellátását fenyegeti – a Hoover-gát energiatermelése mostanra ötödével kevesebb a szokásos értéknek.
A század végére 4 fokkal is emelkedhet a városok hőmérséklete
Egy új kutatás a klímaváltozás városokra gyakorolt hatását modellezi aszerint, hogy mennyi üvegházhatású gázt enged a légkörbe az emberiség 2100-ig. A kibocsátás globális csökkentése kulcsfontosságú a városok fenntarthatóságához, miközben a zöld felületek bővítése és más, a párologtatás hűtő hatását kihasználó megoldások hatékonyan segíthetnek mérsékelni a városi hőmérséklet lényegében garantált növekedését.
Jeges ősi klímára utal a Mars völgyeinek vizsgálata, de ez nem feltétlenül rossz hír
66 marsi völgyrendszer részletes tanulmányozása után a kutatók arra jutottak, hogy a völgyek egyharmadát nem folyók vagy óriási áradások, hanem gleccserek hozhatták létre. Újabb nagy lépéssel kerültünk közelebb ahhoz, hogy megértsük, milyen volt az ősi Mars környezete, és kialakulhatott-e a bolygón az élet.
A 20. századi klímamodellek tökéletesen megjósolták, ami most van, csak senki sem figyelt rájuk
A visszamenőlegesen elemzett korabeli klímamodellek meglepően nagy része jósolta meg pontosan a jövőt, pedig a kibocsátás alakulását nehéz előre megbecsülni. Ez rossz hír, mert egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi modellek pesszimista előrejelzései is stimmelnek.