Megjelent a Global Tipping Points második éves jelentése, a 160 kutatóból álló testület szerint a bolygó több olyan fordulópont előtt áll, amelyek visszavonhatatlan károkat okoznak majd, ha bekövetkeznek.
A Szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem kutatói kínai teacserjéből és napraforgóból állították elő az anyagot, ami nem károsítja a korallokat, de véd az UVB-sugárzástól.
A korallzátonyok eltűnése hosszú távon katasztrófával fenyeget, és a hagyományos megoldások alkalmazása már nem elég. A Canon egy brit kutatócsoporttal és a Nature Seychelles természetvédő szervezettel együtt innovatív technikákkal dolgozik a korallok szaporításán.
A Hawaii Egyetem friss kutatása szerint az elkövetkező harminc évben soha nem látott mértékben savasodik majd az óceán vize. A karbonkibocsátástól függ, hogy a korallok tudnak-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Az állatok soványabbak és rövidebbek is lesznek, ha hőstressz éri őket, de az egyelőre nem világos, hogy hogyan képesek így alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
A pusztulásukért elsősorban az éghajlatváltozás a felelős. Az óceánok a felmelegedés miatt létrejövő hőtöbblet mintegy 90 százalékát nyelik el, ennek esnek áldozatul a korallok is.
Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
Egy friss kutatásból kiderült, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés nélkül kutya baja se lenne a világ egyik legnagyobb természeti csodájának, így viszont már végveszélyben van.
Már a legelső, korallok közé tartozó nyolcosztatú virágállatok is biolumineszcensek lehettek, ami 270 millió évvel korábbra tolja a jelenség kialakulását.
Egyes kolóniák nem, más kalapácskorallok viszont minden évben egyszer nemet változtatnak, hogy így garantálják a fajfenntartást. Az állatvilágban nem egyedülálló a jelenség, de koralloknál eddig nem gyakran figyeltek meg hasonlót.
Az őshonos Diadema setosum egy-egy példányával két nap alatt végez a fertőzés, a kutatók szerint a vörös-tengeri populáció már többé-kevésbé menthetetlen, ez pedig rossz hír a korallok számára is.
Emiatt viszont antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki a tengeri élőlényekben, ezért a kutatók probiotikus kezeléseket tesztelnek az antibiotikumok kiváltására.
Először a felvételek alapján próbálják meg azonosítani a fajt, ami lehet egy újabb szivacs, korall vagy zsákállat is.
A delfinek a mindennapi fogmosás helyett a mindennapi korallos bőrápolást választják; ezzel megelőzik a fertőzéseket és megőrzik bőrük épségét.
A felmelegedés okozta tengeri hőhullámok különösen fenyegetik a leggazdagabb tengeri ökoszisztémákat, a rengeteg fajnak élőhelyet biztosító korallzátonyokat, és mivel bizonyos fokú pusztulás már elkerülhetetlen, nagyon fontos azonosítani azokat a területeket, amelyek a leginkább menthetők.