A gátak mögött felhalmozódó hordalék évtizedenként több mint 7 százalékkal csökkenti a világ mesterséges víztározóinak kapacitását. Ez több mint kétmilliárd ember ivóvízellátását és a mezőgazdasági területek negyedét veszélyeztetheti közvetlenül.
Legalább 250 magyar településen, bölcsődék, óvodák és játszóterek közelében is felhasználták azt az azbeszttartalmú kőzúzalékot, amit osztrák bányák évtizedekig szállítottak Magyarországra egy uniós jogi kiskapun keresztül. Hogy lesznek-e tömeges megbetegedések, az csak évtizedek múlva derülhet ki.
Az AI-adatközpontok tavaly 50 százalékkal több áramot fogyasztottak, mint 2024-ben, míg az USA legnagyobb szolgáltatójánál 76 százalékkal nőtt az áram ára egy év alatt. Zabálják a vizet, szennyezik a levegőt, és nem lassul a terjedésük – meddig bírja el a Föld az AI-forradalmat?
Nemcsak az ember és az emlős állatok képesek szorongani, hanem a puhatestűek is, derítették ki a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársai és olasz kollégáik. Amellett, hogy a felfedezés ősi evolúciós mintázatokat tár fel, a gyógyszerkutatásokat is megkönnyíti.
A szárazföldi ökoszisztémákhoz elengedhetetlen mikorrhiza gombák legnagyobb fajgazdagságú régióinak 90 százaléka ma természetvédelmi területeken kívül esik. Kutatók szerint ezen sürgősen változtatni kell.
A kolibrietetők a második világháború után szaporodtak meg az Egyesült Államok nyugati partvidékén. Egy friss kutatás szerint emiatt megváltozott az Anna-kolibrik elterjedése és csőrének mérete is.
A világ óceánjaiba évente 9-14 millió tonnányi műanyag kerül (a gízai nagy piramis tömege 6 millió tonna). Ha emiatt csökken az óceánok szén-dioxid-elnyelő képessége, az tovább növelheti a globális felmelegedés mértékét, állítja egy friss kutatás.
A Föld eltartó képessége egy nemrég közölt kutatás szerint heti 255 gramm húsfogyasztást képes fedezni. De ne szaladjunk marhahúsért, ha védeni akarjuk a bolygót.
A városi parkok és kertek tele vannak idegenhonos fákkal és dísznövényekkel, amelyekhez a rovarok nem tudnak alkalmazkodni, így a rovarevő énekesmadarak táplálkozási és szaporodási sikere is csökken – derítették ki magyar kutatók, akik nyomkövetővel vizsgálták a városi cinegék szokásait.
A 2024-es Társadalmi Riport környezetvédelmi attitűdökkel foglalkozó tanulmánya szerint hiába egyre kézzelfoghatóbb a klímaváltozás hatása, Magyarországon viszonylag kevesen aggódnak miatta.
Míg az őshonos fajok egyedszámát csökkenti az urbanizáció, a behurcolt fajok élvezik a városok zöld foltjait: a Vérmezőn vagy a Róbert Károly körútnál több mint 30-szor annyi ázsiai márványospoloskát és 300-szor annyi lepkekabócát figyeltek meg a juharfákon, mint Csillebércen vagy a Normafán.
Egy friss kutatás szerint az immunsejtek bekebelezik az agyi véráramba jutó mikroműanyagokat, és ezáltal egy ráfutásos autóbalesethez hasonlóan képesek eltömíteni az egerek agyi ereit. Egyelőre nem világos, hogy embereknél is bekövetkezhet-e hasonló.
Múlt hónapban egy amerikai turista életét vesztette, barátnője pedig megsérült, amikor Izlandon beomlott egy gleccserbarlang. A New York Times szerint a gleccserek pont akkor válnak egyre látogatottabbá, amikor a klímaváltozás instabilabbá teszi őket.
Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.
Most üthet vissza, hogy sokáig Kína volt a világ szeméttelepe, miközben feléltük a Föld nyersanyagkészleteit. Az EU a következő évtizedekben szeretne átállni a körforgásos gazdaságra, de a magyar környezetgazdász szerint ez nem lesz könnyű menet.