Írország hároméves tesztelés után bevezeti a kulturális, kreatív területen dolgozók feltétel nélküli alapjövedelmét. Vajon nálunk volna esélye egy ilyen programnak? A művészek éppenséggel jó alanyok volnának hozzá: a legtöbben akkor is dolgoznak, ha nincs pénz.
Az ír kulturális és kreatív szektor évi ötmilliárd eurót termel a gazdaságnak, a terület dolgozói heti 325 eurót kapnának. A modellt három éven át kicsiben tesztelték, volt róla valódi nemzeti konzultáció, és a kormány most fokozatosan, szélesebb körben is bevezeti.
Egy új kutatás szerint a hatalmas szertartásközpont több kilométer kiterjedésű, nem látszanak benne a társadalmi hierarchia nyomai, és az univerzumot jelenítette meg.
Az elődjénél nagyságrendekkel több számítási kapacitást biztosító szerver digitális bölcsészeti, történeti és kulturális örökséghez kapcsolódó projekteket, valamint AI-kutatásokat fog támogatni.
Az AI forradalmat okoz, ami átalakítja a társadalmunkat és a kultúránkat. Az AI-nak vannak jó és rossz hatásai. Minél fejlettebb az AI, annál radikálisabb változásokat hoz. Három felfogás, ami még a csapból is folyik, de vagy egyoldalú, vagy félrevezető, vagy éppen egyenesen hamis.
Múzeumfejlesztési megaprojektek, csillogó, új intézmények az egyik oldalon, lerohadó, alulfinanszírozott, széteső múzeumi rendszer, megalázóan alacsony bérek a másikon. Melyik a jelenlegi kulturális politika valódi arca?
A meglepő kialakítású, az egyiptomi Óbirodalom korából származó szobor egy nemes férfit, feleségét és lányukat ábrázolja.
Az alternatív szervezésű Filmszemle 45 játékfilmje közül 35 az államtól függetlenül készült, az egyéb finanszírozás azonban sokszor ingyenmunkát jelent. Ingyen viszont azok tudnak dolgozni, akik más filmekben megkeresik a pénzüket, csakhogy most a külföldi produkciókra sem lehet számítani.
Mitől lesz élhető a város? Még egy forgalmi sáv, még egy bevásárlóközpont, még egy lakótelep? A mérnöki szemléletű tervezés figyelmen kívül hagyja az emberi tényezőt. Két nagyszerű budapesti ellenpélda: a Bartók bulvár és a Margit-negyed.
A róka már egy 4400 évvel ezelőtti mezopotámiai történetben is ravasz volt, és erről ismerték a görögök, a rómaiak és a magyarok is. De hogy lett egy hétköznapi állatból a ravaszság jelképe?
Mekkora veszélyt jelent az űrszemét? Érzik-e az űrhajósok, hogy a súlytalanságban meghosszabbodott a gerincük? Magyar diákok kérdéseire válaszoltak pénteken a Tienkung űrállomás tajkonautái.
A fallikus cseppkövekre illesztett, díszes tárgyak arra utalnak, hogy egy különös termékenységi rítus kellékei lehettek.
A Kritikus Kultúra Csoport pénteki rendezvényén kelet-közép-európai kulturális és kultúrpolitikai kérdései kerültek szóba, és mint kiderült, van rendszer az őrületben: Magyarországon, Grúziában, Szlovákiában és Lengyelországban is nagyon hasonló rendszer szerint működött vagy működik a kultúrpolitika.
A Fico-kormány gyorsabban és brutálisabban rohanta le a szlovák kulturális intézményrendszert, mint az Orbán-kormány a magyart, bár az eredmény szinte ugyanaz lett. Egy most megjelent alapos országjelentés dokumentálja a folyamatot, amely széleskörű tiltakozásokhoz vezetett Szlovákiában.
Mivel a mai magyar hatalmi rendszer minden autonóm művészeti megnyilvánulásban ellenséget lát, nem bízik semmi másban, csak a teljesen üres giccsben, és csak a giccsmesterek hajlandók még tolni a szekerét. De ahol a Csodaszarvas az ünnepelt művészet, ott min csodálkozunk még?