Hogyan lesz valakiből bárd a 21. században? Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondóval egy mesébe illő karrierről, a Marvel-univerzumról, a D&D kasztrendszeréről és arról is beszélgettünk, hogy kinek köszönhetjük az Arthur-mondakör legjobb feldolgozását.
Nincs új a nap alatt: a munka ünnepe, a sör-virsli és a dodzsem előtt évezredekkel már számos kultúrkörben fontos ünnepnek számított május elseje – a keltáknak egyenesen az év egyik legjelentősebb eseménye volt.
A közmondásos kelta homály talán a Tuatha Dé Danann körül a legsűrűbb: különböző megfejtések szerint Görögországból, Norvégiából, vagy egyenesen Atlantiszról érkezhettek ír földre, míg mások úgy tartják, hogy istenekről vagy űrlényekről van szó. De mit tudunk róluk valójában?
Az ír folklór bővelkedik a szellemekben, kísértetekben és természetfeletti lényekben, de van köztük egy, ami annyira ír, hogy az már fáj: ez a púca, pookah vagy magyaros átírással a púka. De ki ő, mit művel, és hogy jön az írek nemzeti italához?
A gólem, az ember által létrehozott gondolkodó szolga a 16. században keletkezett, a 20. században lett belőle popkulturális ikon, és nagyon úgy tűnik, hogy korunkban valósággá válik. De mi történik, ha a gólem fellázad az ember ellen?
Christa Wolf keletnémet írónő 40 évvel ezelőtt, az állampárti szocializmus idején megjelent regénye egészen különleges kísérlet arra, hogy a hihetetlenségből erőt kovácsoljon, és elérje, hogy hallgassunk a jósnőre, aki látja a jövőt, de az átok miatt senki sem hisz neki.
A skandináv isten nevét viselő 5. századi aranykorong legalább 150 évvel előzi meg az eddigi legrégebbi Odin-feliratot.
Idén jelent meg magyarul Guido Tonelli olasz kísérleti fizikus új könyve, a Genezis, amiben a szerző merész kísérletet tesz arra, hogy a tudomány és a mítosz eszközeivel megmagyarázza, miért és hogyan van, ami van, és miért nem kevésbé csodálatos a világ születésére a fizika magyarázata, mint az emellett szemléltetésként jól megférő mitológiai magyarázatok.
Az izraeli NSO Group által fejlesztett kémszoftver, a Pegasus képes aktiválni a fertőzött készülék kameráját és mikrofonját, hangfelvételeket és képernyőfotókat készít, de ez mind semmi ahhoz képest, amit névadója, Bellerophón segítője, Pégaszosz tudott.
A Mítosz című kötete után a brit humorista és nemzeti kincs az ókori szuperhősök kalandjait is feldolgozta következő, Héroszok című könyvében. Jól tette: vannak olyan történetek, amelyekről annyi bőrt lehet lehúzni, amennyit csak nem szégyell az ember, Fry pedig a tőle megszokott humorral és műveltséggel állt neki a nyúzásnak.
Feltámadni ritka dolog, de nem egyedülálló, csak éppen Jézus Krisztus a nyugati hagyományban ellopta a show-t. Egyes ősi vallások tavasszal a természet feltámadását ünnepelték, ehhez pedig gyakran kötődött egy olyan mitológiai hős is, aki megjárta az alvilágot, majd visszatért az élők közé. Közülük Tammúz futott be páratlanul hosszú karriert.
Az angol színész, író és humorista könyve, a Mítosz stand-upokba illő lábjegyzetekkel és közbeékelt félmondatokkal teszi lehengerlően olvasmányossá a görög mitológiát. A komoly lexikális kutatómunkát feltételező szövegből rendre kikacsintgató szerző kommentárjai sajátos fénytörést adnak a jól ismert ókori sztoriknak.