Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
A műanyagban, papírban, üvegben és fémekben is előforduló és az ételbe bekerülő kemikáliák egészségügyi hatásairól keveset tudunk, de a PFAS vagy a biszfenol A jelenléte különösen aggasztó.
A kutatók által vizsgált agyi minták tömegének 0,5 százalékát mikroműanyagok tették ki, ami azt jelenti, hogy az agyszövetben akár 20-szor jobban megtapad a szennyező, mint más szerveinkben.
A csónakgyártásban használt anyag a vízbe oldódva kerül a szűrő életmódot folytató puhatestűek szervezetébe. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a szennyezett kagylófélék elfogyasztása káros lehet-e az emberi egészségre.
A fél milliméteres és annál kisebb műanyagdarabkák a merevedési zavarokhoz és a férfiak csökkenő termékenységéhez is hozzájárulhatnak.
Az ismert 16 fajból 10 próbál így túlélni a trópusi régiókban.
A mikroműanyag-részecskék nehézfémekkel, vírusokkal és mérgező anyagokkal is szennyeződhetnek, és ha egyszer kikerülnek a környezetbe, akárhová elérnek.
Most már tényleg nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne lenne műanyag.
Ezer liter Balaton-víz átlagosan 5,5 műanyagszemcsét tartalmaz, ami sokszor a kimosott ruhákból vagy kozmetikumokból kerül a tóba. Svigruha Réka szerint azt is érdemes vizsgálni, hogy mi lesz a hallal, ami megeszi a bolhát, és mi lesz az emberrel, aki megeszi a halat.
A Policy Solutions, a Friedrich Ebert Stiftung és a brüsszeli FEPS Budapest bel- és külvárosában, a fővárosi agglomerációban, Szegeden, Miskolcon, Veszprémben és Dunaújvárosban szondázta a lakossági attitűdöket.
Mindennek van környezeti lábnyoma, még a szennyezés ellen kitalált újrahasznosításnak is.
A szennyezés új formája: a műanyag zacskókból és más szemétből keletkező „műanyagkövek”.
A Linz-i Egyetem kutatói szerint a termőtest védelmét szolgáló kéregszerű képlet minden szempontból tökéletes alternatívája a csipgyártásban jelenleg használt durván környezetterhelő polimereknek.
30 másodperc főzés elég lehet ahhoz, hogy egy sérült edényből több mint kétmillió teflonrészecske szabaduljon fel.
A környezetvédelmi miniszter szerint ma az adófizetők állják az utcákon és parkokban felgyülemlő szemét eltakarítását, miközben az egyszer használatos műanyagokat gyártó vállalatok jól járnak. Az új törvény 2025-ben lépne életbe, ha átmegy a parlamenten.