Miután a környezet és az emberi szervezet legkülönbözőbb részeiben, legutóbb a méhlepényben és spermamintákban is megtalálták már a mikroműanyagokat, most a péniszben is kimutatták az apró szennyezőket, ami a merevedési zavarban vagy a férfiak – egyes kutatások szerint – rohamosan csökkenő termékenységében betöltött szerepükre is rávilágíthat.

A kutatók szerint a pénisz különösen érzékeny lehet a mikroműanyagokkal való szennyeződésre az erekció során fellépő nagyfokú véráramlás miatt – a táplálkozás és légzés során a szervezetbe került szennyezőket a vérben is kimutatták már. Bár az egészségre gyakorolt hatásukról egyelőre keveset tudunk, laboratóriumban már bizonyították, hogy a mikroműanyagok károsítják az emberi sejteket.

A Miami Egyetem által koordinált kutatásban öt olyan férfitól vett szöveteket vizsgáltak, akik merevedési zavaruk miatt műtéti beavatkozáson estek át. Az ötből négy férfi mintájában találtak mikroműanyagokat (0,5 mm-től egészen 0,002 mm-es darabkákig), amelyek közül az egyaránt széles körben, például csomagolóanyagként használt polietilén-tereftalát (PET) és polipropilén volt a két legelterjedtebb anyag.

A környezetbe kerülő műanyaghulladékból lebomló részecskék a levegőt szennyező anyagokhoz hasonlóan gyulladást okozhatnak a szövetekben, míg a műanyagokat alkotó vegyi anyagok is károsíthatják a szöveteket – azoknál az embereknél, akiknek az artériáiban mikroműanyag-szennyezést érzékeltek, az orvosok a sztrók és a szívroham halálozási kockázatának jelentős növekedését állapították meg.

„A pénisz egy érrendszeri, szivacsos szerv, így mindenképpen sérülékeny. Az erekció során az egész test vérmennyiségének egyötöde a péniszbe pumpálódik” – idézi a Guardian a kutatást vezető Ranjith Ramasamyt. „Tudjuk, hogy a merevedési zavarok többtényezősek. Az erekcióhoz jó hormonokra, idegekre, vérellátásra és jó simaizomszövetre van szükség. Azt találtuk, hogy a mikroműanyagok jelen vannak a pénisz simaizomszövetében, de csak annyit tudunk, hogy nem kellene ott lenniük, ezért gyanítjuk, hogy jelenlétük simaizom-problémákhoz vezethet.”

Ramsamy szerint már túlvagyunk azon a kérdésen, hogy az emberi szervezetet is érinti-e a globális mikroműanyag-szennyezési krízis, és inkább az a fő kérdés, hogy van-e a mikroműnyagok jelenlétének egy olyan szintje, amely felett károssá válnak az egészségre. Mint elmondta:

„Társadalomként tudatában kell lennünk annak, hogy ha műanyag palackokból iszunk vizet, ha műanyag edényben kapjuk az ételeket, vagy ami még rosszabb, ha műanyag edényben mikrózzuk az ételt, hozzájárulunk ahhoz, hogy olyan dolgok kerüljenek a szervezetünkbe, amelyeknek nem kellene ott lenniük. Márpedig a pénisz az a szerv, amire mindenki felfigyel.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Tömegével nyeljük le és lélegezzük be a mikroműanyagot, és minden jel arra mutat, hogy ebből baj lesz

Tóth András tudomány 2024. április 2.

Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.

A műanyag edények mikrózása mikroműanyagok millióival árasztja el az ételt

Dippold Ádám tudomány 2023. augusztus 2.

A Nebraskai Egyetem egy kutatója arra volt kíváncsi, hogy az amerikai boltokban kapható babatápszereket jó ötlet-e az edényükben megmelegíteni. Nem tűnik annak.

Íme az öt műanyag, aminek a legtöbb hulladékot köszönhetjük

Tóth András tudomány 2023. szeptember 7.

Az emberiség által eddig előállított több milliárd tonnányi műanyagnak csak 9 százalékát hasznosították újra, a szemét 79 százaléka a környezetben vagy telepeken végzi. De mik azok a műanyagfajták, amelyek még a PET-nél is veszélyesebbek?