Már 20 millió éve is csókolózhattak egymással a főemlősök
Egy friss kutatás szerint a csókolózás nem egy mostanában kialakult emberi kulturális viselkedés, hanem mély evolúciós gyökerei vannak.
neandervölgyi
A neandervölgyiek lárvadiétával tartották magukat csúcsformában
Legalábbis a Science Advances folyóiratban most megjelent tanulmány szerzői szerint.
Számítógéppel modellezték, hogyan juthattak el a neandervölgyiek az Altaj-hegységhez
Egy frissen megjelent tanulmány szerint a neandervölgyiek 60-120 ezer évvel ezelőtt jutottak el Eurázsiába, de hogy milyen úton, azt mindeddig nem sikerült kideríteni. Két antropológus most megfejtette a lehetséges útvonalakat.
Megvan, miért kisebb a modern emberek arckoponyája a neandervölgyiekénél
A magyarázattal a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusai álltak elő.
300 ezer éve ismeri az ember a hajítólándzsát
A legrégebbi ismert lelet 400 ezer éves, de az ősi fegyverek töredékeiből nehéz megállapítani, hogy csak szúrásra használták, vagy már dobták is őket. Egy friss kutatás szerint már a neandervölgyiek és a homo erectusok is tudtak olyan fegyvert készíteni, amit hajítani lehetett.
A neandervölgyiek egy eddig ismeretlen törzsét azonosították egy Franciaországban fellelt lelet alapján
Kezdetben úgy becsülték, hogy több mint 100 ezer éve élhetett Thorin, a genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy alig 40 ezer éve.
Páratlan betekintést nyertek kutatók a neandervölgyiek tűzrakási szokásaiba
Egy kelet-spanyolországi lelőhelyen régészek egy áttörő kormeghatározási technikával feltárták, hogy milyen hosszan használtak 52 ezer évvel ezelőtt neandervölgyiek egyes tűzrakóhelyeket. A módszer segíthet a faj viselkedésének jobb megértésében.
Neandervölgyiek ősi vírusait támasztanák fel kutatók
Brazil kutatók három, több mint 50 ezer éves vírust azonosítottak neandervölgyiek genomjaiban, amit lehet, hogy szekvenciájuk alapján fel tudnak majd támasztani. Egy független szakember szkeptikus, hogy a Jurassic Park-szerű kísérlet lehetséges.
Rekonstruálták egy 75 ezer évvel ezelőtt élt nő arcát
A neandervölgyi nő a mai Iraki Kurdisztán területén élt, és negyvenes éveinek közepén hunyt el. Maradványaira a Shanidar barlangban, rossz állapotban találtak rá.
A Kárpátokban talált rovátkolt medvecsont a neandervölgyi kultúra egyik legősibb eurázsiai bizonyítéka
Lengyel kutatók a legkorszerűbb képalkotó eljárásokkal vizsgálták a Dziadowa Skała barlangból hét évtizede előkerült leletet.
300 ezer éves faeszközök árulkodnak az emberelődök technológiai fejlettségéről
Német kutatók most először írták le a Schöningenből előkerült fantasztikus leletanyagot, amelynek részeként 20 vadászfegyvert és 35 házi szerszámot is azonosítottak. Az eszközöket, amelyek átgondolt tervezésről árulkodnak, neandervölgyiek használhatták.
Megfejtették, hol vetette meg először a lábát a Homo sapiens Afrikán kívül
Az ősi és modern emberi genomokat, valamint az egykori környezetet rekonstruáló modelleket felhasználó kutatás szerint az Eurázsiát először elérő emberek több ezer évig az Iráni-fennsíkon éltek.
Egy múzeumi leltár során kerültek elő azok a neandervölgyi eszközök, amelyek átírják a szerszámhasználat történetét
A kátrány és sárgaföld keverékéből készült anyaggal nem nyelet rögzítettek a kőszerszámokra, hanem ez volt maga a nyél.
Szegedi kutatók szerint a TBC jelentősen felgyorsíthatta a neandervölgyiek kihalását
A Szegedi Tudományegyetem biológiai antropológusait a tagjai közt tudó nemzetközi kutatócsoport a Bükkben található Subalyuk-barlangból előkerült maradványokat vizsgálta.
A korábban gondoltnál legalább százezer évvel később lett két külön faj a neandervölgyi és a modern ember
A Tel Aviv-i Egyetem kutatói statisztikai modellezéssel elemezték a rendelkezésre álló filogenetikai adatokat.