Közzétesszük az AJBH oldaláról eltüntetett dokumentumokat
A nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet állásfoglalásait a hét végén távolították el véglegesen az ombudsmani hivatal honlapjáról.
romák
Térképre tette a Roma Sajtóközpont azt a 120 magyar települést, ahonnan kitiltanák a cigányokat
Már az ombudsman is arra kéri a kormányt, hogy helyezze hatályon kívül az önazonossági rendeletet, amit a romák kirekesztésére használnak a települések.
Döbbenetes mértékű iskolai szegregációra világít rá egy friss ombudsmani jelentés
Kirekesztett gyerekek, kezeiket mosó egyházi iskolák, menekülő tanárok, bújtatott költségek, nyílt diszkrimináció, de facto cigányiskolák és a white flight: ez nem Alabama 1954-ben, hanem Magyarország 2025-ben. A Qubit megszerezte a hétfőn kiadott jelentést.
A romák kirekesztését normalizáló „önazonossági törvény” Európa alapértékeinek próbatétele
Az idén áprilisban elfogadott törvény Kóczé Angéla, a CEU Romani Studies Programjának adjunktusa szerint a hagyományvédelem nyelvébe csomagolt faji diszkrimináció mintaszerű kodifikációja. Az ügy megmutathatja, hogy az EU képes-e fellépni a kirekesztő szabályokkal szemben.
A romáknak 20 százalékkal többet kell fizetniük a 8. kerületi albérletekért, mint a nem romáknak
Hány roma él ma Magyarországon? Hányféle előítélet sújtja őket? Milyen hatással járt a közfoglalkoztatás? Aki válaszol: Köllő János, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatója és Molnár György, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
„Cigányoknak nem adhatjuk el a házat”
Egy új törvényjavaslat értelmében a hagyományőrzésre hivatkozva meg lehetne tiltani embereknek, hogy házat vásároljanak egy településen. Roma szakértők szerint egy ilyen törvény legitimálhatja a romák kirekesztését.
Elgondolkodtató filmet készítettek az ELTE BTK hallgatói néhány magyarországi kisiskola munkájáról
A békéscsabai, göncruszkai és miskolci iskolákban készült film azt mutatja be, hogy milyen az oktatás ott, ahol nem a tananyag, hanem a gyerekek állnak a középpontban.
Egy magyar film, ami tükröt állít az országát alig ismerő városi értelmiségnek
A 2022-es választás idején vidékre utazó fővárosi szavazatszámlálók is megihlették a Nyersanyag rendezőjét, Boross Martint, akivel az értelmiség felelősségéről beszélgettünk, Durst Judit szociológus pedig arról mesélt, mennyire valóságos a filmben megjelenő uzsorás polgármester karaktere a mai Magyarországon.
Romák által készített, romákról szóló film nyerte a ljubljanai filmfesztivál fődíját
A Ljubljanai Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Jégmadarat Császi Ádám második nagyjátékfilmje, a Háromezer számozott darab kapta.
Mi az az affirmative action, és milyen hatással jár az eltörlése?
Az USA Legfelsőbb Bírósága június végén elkaszálta azt a 45 éve élő gyakorlatot, aminek alapján az egyetemek előnyben részesítik az etnikai kisebbségekhez tartozó felvételizőket. De vajon szükség van-e egyáltalán faji alapú pozitív megkülönböztetésre, és mi a helyzet Magyarországon?
„A Háromezer számozott darab arról szól, hogy a fehérek vegyék már észre, mit gondolnak a cigányokról”
A főleg romák által írt és roma szereplőkkel eljátszott film az alkotók szerint nem a cigányokról szól, hanem arról, hogyan látják a nem romák a romákat. Az érintettekkel sztereotípiákról, identitásról, reprezentációról beszélgettünk.
„Cigányszoba” a kórházi folyosó végén
Több kutatás is igazolja, hogy a romák rosszabb egészségi állapotban vannak Magyarországon, mint a nem romák. Egy frissen megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy mit jelent ez a várandós és szülő roma nők esetében.
Súlyos emberi jogi problémákat tárt fel Magyarországon a legújabb ECRI-országjelentés
LMBTQI-ellenes törvények, magukra hagyott áldozatok, szegregált iskolákban tanuló roma gyerekek, jogaiktól megfosztott menedékkérők: így állnak ma nálunk az emberi jogok a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság szerint.
A rasszizmust nem lehet pusztán észérvekkel legyőzni, az érzelmeket is be kell vetni
Hogyan lehet csökkenteni a többségi társadalom előítéleteit, és mitől tudnak eltűnni a rasszokról alkotott, tudományosan nem igazolható sztereotípiák? Genetikus, szociálpszichológus, terepmunkás, érzékenyítő tréner a megoldás nyomában.
Bizonyított: az előítéletesség hátráltatja a romák foglalkoztatását
Egy friss magyar kutatás szerint a romák kevés eséllyel kapnak olyan állást olyan kisvállalatoknál, ahol ügyfelekkel, vásárlókkal kell találkozni. Ez tovább erősíti azt a képzetet, hogy a romák nem dolgoznak, hiszen a többségi társadalom nem látja őket dolgozni. Mi a megoldás?