A szilveszteri-újévi babonák a 19. században leginkább a párkeresésről, a huszadikban viszont már a pénzügyi boldogulásról szóltak, és még a virslizést is a nagy gazdasági világválságnak köszönhetjük. Az újságok vidéki népszokásokról és a nyüzsgő budapesti éjszakáról is beszámoltak az év első napjain, de az is tipikus szilveszteri cím volt, hogy „Revolver, méreg, akasztás”.
A számi sámánok a fenyvesekben termő légyölő galócát különösen kedvelő rénszarvasokkal járták a falvakat, hogy varázsgombát ajándékozzanak, és látomásaikkal űzzék el a telet és a gondokat. A galócát imitálva piros-fehér ruhát öltöttek, és a nagy hó miatt a tetőn át közelítettek. Ismerős?
Miért terjedt el az a legenda, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőin szavalta el Petőfi a Nemzeti dalt? Mivel ajándékozta meg Szendrey Júlia férjét a „Talpra Magyar Versért”? Tények és tévhitek a Petőfi házaspárról és a márciusi forradalomról.
Végig tudsz próbálni két nap alatt 1000 játékot? Minden bizonnyal lehetetlen, de gyere el, és játékmesterek segítenek, hogy megtaláld a legjobb élményt nyújtó játékokat.
Chernel István és Herman Ottó indítványozására Apponyi Albert 1906-ban rendelte el, hogy egy áprilisi vagy májusi napot kizárólag a madarakra fordítsanak, egy másikat pedig a fákra. Azóta ünnepeljük a madarak és fák napját.
Az egyik legfontosabb keresztény ünnep hatékonyan olvasztotta magába a legősibb tavasz- és termékenységszimbólumokat. Tényleg egy sebzett madár nyúllá változtatásával kezdődött minden?
Az ünnepek épp a hétköznapokból való kilépést jelentik, a forrongó múlt újbóli átélésének lehetőségét, és ez a harcos forradalmiság akár a baloldali radikalizmus táptalajául is szolgálhatott volna. Hogyan érte el a Kádár-rendszer, hogy ne legyen baj?