A pöttyös lámpahordó kabóca igazi városi túlélővé vált, és ennek még komoly ára lehet
Kínából érkeztek az Egyesült Államokba, és közben genetikailag adaptálódtak a városi környezethez, ellenállnak a hőségnek és a rovarirtó szereknek.
urbanizáció
Városi vaddisznók, önszelídítő rókák és mosómedvék: egyre jobban alkalmazkodnak a vadállatok az emberi környezethez
Az urbanizáció terjeszkedésével az elmúlt években, évtizedekben egyre több nem háziasított állat kezdett emberközelben élni. A városi vadvilág alkalmazkodott a forgalomhoz, a zajhoz és az emberek életmódjához.
A Föld lakosságának négyötöde urbanizált területeken él
A legutóbbi, 2018-as jelentésben az urbanizáció aránya még csak 55 százalékos volt, de csak azért, mert a szakemberek országonként eltérő definíciót használtak.
Égetővé vált a vaddisznóhelyzet a budai hegyvidéken, a polgármester lakossági fórumot hívott össze
A fővárosi zöldövezet lakóit rettegésben tartó állomány gyérítésének kegyetlensége ellen tiltakozó civil állatvédők a befogást és a leölést mellőző „humánusabb” módszereket követelnek.
A pirosnál várakozó autók fedezékéből vadászó héja az intelligens alkalmazkodás megdöbbentő példája
Ez a viselkedés megköveteli a terület mentális feltérképezésének képességét, valamint a hangjelzések és a forgalmi minta változásai közötti kapcsolat megértését.
Hemzsegnek a skorpiók a brazil városokban
A skorpiómarások száma 9 év alatt 250 százalékkal emelkedett, a fő ok a városok terjeszkedése, ahol az állatok bőséges élelmet és biztonságos búvóhelyeket találnak.
Budapesten tárták fel, hogyan lubickolnak a városi környezetben a poloskák és más inváziós kártevők
Míg az őshonos fajok egyedszámát csökkenti az urbanizáció, a behurcolt fajok élvezik a városok zöld foltjait: a Vérmezőn vagy a Róbert Károly körútnál több mint 30-szor annyi ázsiai márványospoloskát és 300-szor annyi lepkekabócát figyeltek meg a juharfákon, mint Csillebércen vagy a Normafán.
Az átlaghőmérséklet emelkedésével nő a nagyvárosok patkánypopulációja
A virginiai Richmond Egyetem kutatói az Egyesült Államok 13 nagyvárosa mellett Amszterdam, Tokió és Torontó elmúlt hét évének rágcsálókra vonatkozó adatsorait elemezték a klímaváltozás tükrében.
4500 éves, erődített város maradványaira bukkantak a szaúdi sivatag egyik oázisában
Fegyverek és drágakövek is előkerültek a korai város helyszínén, ami viszonylag fejlett társadalom jelenlétére utal egy olyan területen, amiről eddig azt tartották, hogy csak nomád pásztorok lakták.
A nagyobb agyú sirályok jobban bírják a városi életet
A sziklán fészkelő fajoknak nagyobb az agytérfogatuk, és ezek a fajok gyakrabban telepednek meg városi környezetben is.
Elképesztő infrastruktúrájú ősi településhálózatot rejtett az ecuadori esőerdő
A LIDAR technológiával feltérképezett 2500 éves városrendszer átírja a dél-amerikai ókor történetét.
Így néptelenedett el Magyarország egyik gyöngyszeme, az Ormánság
A dél-baranyai tájegység sorsa az 1950-es évek elején pecsételődött meg: az államszocialista falupolitika olyan negatív folyamatokat generált, amelyek következtében a régió szinte teljes lakossága lecserélődött. A közös szlovén-magyar kutatás eredményeiről a PTE munkatársai számolnak be.
Van-e még különbség város és vidék között, vagy már csak a fejünkben él az ellentét?
Bár az áprilisi választások után hirtelen mindenki vidékszakértő lett az országban, a kérdés természetesen nem ilyen egyszerű: a parasztság eltűnésével a város és vidék közt húzódó határ is elmosódott, a tájak és életformák sokfélesége miatt nincs is igazán olyan, hogy „vidék”. A TK Podcast vendége Csurgó Bernadett vidékkutató szociológus.
Mégsem indult zsugorodásnak az emberek agya az első városok kialakulása után
Jeremy DeSilva és kollégái 2021 derekán azt állították, hogy az emberi agyméret csökkeni kezdett a földművelésre történő áttérés után, az ok pedig maga az urbanizáció. Az amerikai Brian Villmoare és az angol Mark Grabowski viszont tüzetesen újból megvizsgálta a tavaly tálalt bizonyítékokat.
Hatalmas városokra, egy elveszett kultúra nyomaira bukkantak az amazóniai dzsungel mélyén
Eldorádó-gyanús felfedezést tettek német és brit kutatók a bolíviai Amazóniában: lézeres radartechnikával néztek a növényzet alá, és sűrűn lakott, piramisokkal és monumentális építményekkel ellátott városok nyomait fedezték fel.