Utoljára láthatjuk közeli képeken a Merkúr krátereit és vulkanikus régióit, mielőtt 2026 végén megkezdi fő küldetését az európai-japán BepiColombo.
Az amerikai űrügynökség szondája december 24-én 6,2 millió kilométerre halad majd el a Naptól. A megközelítés során 692 000 kilométeres óránkénti sebességet fog elérni, amivel fél óra alatt eljuthatna a Földtől a Holdig.
Spanyol kutatók szerint mélyen az Acidalia Planitia-nak nevezett marsi síkság alatt megfelelőek lehetnek a körülmények metántermelő mikrobáknak. A hipotézist nem lesz könnyű igazolni.
A képeken UV- és látható fényben is megmutatják magukat a Nap különböző forróságú rétegei, de a mágneses mezejéről és a plazma áramlásáról is készült térkép.
A szonda 1986-ban haladt el a jégóriás mellett és nagyon furcsa mágneses térre bukkant. Egy új vizsgálat szerint a szokatlan konfigurációt a napszél hozta létre, ami eltakarhatta aktív, óceánokkal rendelkező holdak nyomait.
Október közepén a NASA elindította történetének egyik legnagyratörőbb szondáját, a Europa Clippert. Steve Vance, a küldetésen dolgozó asztrobiológus szerint valószínű, hogy vissza akarunk majd térni a Jupiter holdjához, hogy még többet kiderítsünk róla.
Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
A NASA Curiosity marsjárója által az utóbbi években gyűjtött egyes kőzetminták extrém felszíni párolgásra mutatnak egy friss kutatás szerint, és egy életnek egyre barátságtalanabbá váló környezet képét tárják elénk.
A hétfőn elindított európai űreszköz felméri majd, hogy pontosan miként hatott a NASA DART szondájának két évvel ezelőtti becsapódása a 151 méteres Dimorphos kisbolygóra.
A plazmafizikai műszer lekapcsolására a 47 éve üzemelő szonda egyre inkább kimerülő nukleáris áramforrása miatt volt szükség. A Voyager–2 a NASA szerint ezzel és további megtakarításokkal a 2030-as évekig üzemelhet.
A Mars légkörének speciális körülményei olyan mintázatokat eredményezhetnek, amiknek nincs párjuk a Földön. Köztük magas hegycsúcsok környékén porral keveredő orografikus felhőket, amik vulkáni hamufelhőkre emlékeztetnek.
Az európai-japán űrszonda elhaladása során a tervezettnél közelebb merészkedik a legbelső bolygóhoz, miután az energiaellátó rendszerének meghibásodása miatt meg kellett változtatni pályáját.
Május végén a marsjáró kerekei széttörtek egy követ, aminek belsejéből kénkristályok kerültek elő. A kő arról árulkodhat, hogy a Curiosity által vizsgált terület története komplexebb, mint a kutatók feltételezték.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
A Jupiter holdján hatalmas lávatavak alakultak ki, ahol a magma fel-le áramlik. A peremüknél olyan lávagyűrűk láthatók, amilyenek a hawaii vulkánokat is jellemzik.