Csodás kortárs magyar fotókon elevenedik meg az ember és a víz kapcsolata
Hullámtörés címen rendezett kiállítást a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. Az augusztus 25-ig megtekinthető tárlat a kurátor Kopin Katalin szándéka szerint olyan fotográfiai anyagokat mutat be hat magyar fotográfustól, amelyeknek központi eleme a víz, vagy éppen annak a hiánya.
„A fotóesszék a vízhez való kapcsolódásunk jelenét mutatják be, de általuk megismerhetjük a bemutatott területek múltját és magunk elé képzelhetjük a kirajzolódó jövőképüket is. A kiállítás első termében tőlünk távol eső vidékeket járhatunk be, Nicaraguát, Majuli szigetét, Brazíliát, Törökországot és Európa más országait, míg a második teremben a szűkebb környezetünk kerül fókuszba, a szomszédos Kárpátalja és Magyarország tájai, vizei” – olvasható a kiállítás kurátori összefoglalójában.
Az erózió elleni védekezés, az őshonos növények termesztéséhez kapcsolódó vízigény, a vízhasználat ökológiai lábnyoma, a fenntarthatatlan bányaművelés következményei, a természetes vízfelületek kiszáradásának környezetre gyakorolt hatásai vagy a folyószabályozás beláthatatlan okozatai úgy jelennek meg a sorozatokban, hogy valamennyi képanyagból kiderül: az ember is a természet része.
Az alábbi fotográfiákat az Qubit kizárólag egyszeri felhasználásra kapta meg a Capa Központtól.
Kállai Márton
az évszázadokig a sóbányászatból élő nyugat-ukrajnai Aknaszlatina életét dokumentáló fotográfiáiból válogatott.
Molnár Zoltán
globális kérdéseket feszegető sorozata nem korlátozódik egy adott térségre, a helyszíneket az elmúlt másfél évtized utazásai határozzák meg.
Zoltai András
Eláraszthatsz, én itt leszek című sorozatában a Brahmaputra folyó Majuli szigetének átalakuló, változó arculatát mutatja be.
Balázs Zsolt
szabadúszó fotográfus megrázó Homokhátság-sorozatát tavaly mutattuk be a Qubiten, a képernyős verzióban is erős anyag kiállított nagyításai még drámaibban szembesítik a látogatót a magyar Alföld elsivatagosodásával.
Bácsi Róbert László
egy nicaraguai kakaóbab ültetvény mindennapjait követve készítette el „Értéktelen kincs” című sorozatát.
Végh László
fotóesszéjében a Tisza teljes hosszát végigjárva dokumentálja a vízfolyam változó partszakaszait, medrének alakulását, és a folyó mentén élők vízhez való viszonyulását.
(Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ: Hullámtörés – Magyar fotográfusok vízről és emberről)
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
