A napkitörések miatt is felborulhat a vasúti közlekedés, ami akár halálos balesetekhez is vezethet
A geomágneses viharok száz évente egyszer okozhatnak vasúti baleseteket.
A geomágneses viharok száz évente egyszer okozhatnak vasúti baleseteket.
Miért nem tud úrrá lenni a MÁV a mindennapi káoszon? Mennyi ebben Lázár János felelőssége? A magyar vasútfejlesztés kontextusairól Spohn Márton közlekedésmérnök és Édes Balázs urbanista, közlekedésgazdász beszélget.
A 3D-nyomtatóval készült elemeket hat óra alatt, az utolsó vonat távozása és az első érkezése közötti hat órában szerelték össze Aridában.
Két vonalon utaztunk oda-vissza, összesen nem volt 15 perc késés, és sehol nem láttunk lerobbant állomást, pályaudvart – az ingyen kapott ásványvízről már ne is beszéljünk. Valahogy úgy kellene működnie a magyar IC-hálózatnak is, ahogy azt a lengyel utasok nap mint nap tapasztalhatják.
Október közepétől már helyet lehet foglalni az új Berlin-Párizs expresszre, amely nyolc óra alatt teszi meg az utat a két főváros között.
A 18 kilométeres alagút elemeinek építése már öt gyártósoron zajlik a dániai Rødbyhavn-ben. A több mint 7 milliárd eurós projekt elkészülte után a tengerszoroson a jelenlegi 45 perc helyett 10 perc alatt lehet majd átjutni.
Az amerikai védelmi minisztérium kutatási és fegyverfejlesztési részlege (DARPA) a Northrop Grumman vállalatot bízta meg, hogy dolgozza ki egy működőképes holdi vasúthálózat koncepcióját és azt, hogy mire lenne szükség annak megépítéséhez.
A Graz és Přemyšl között közlekedő szerelvények klímabarát alternatívát jelenthetnek a repülőgép vagy az autó helyett.
A technológiával felszerelt kocsik a fékezési energiát használják fel arra, hogy leválasszák a szén-dioxidot a levegőből. Ennek segítségével évtizedeken belül több gigatonna szén-dioxid légkörbe bocsátását lehetne megelőzni.
Michelin-csillagos menü és saját inas a repülőn, fűtött márványkád és eredeti Picasso a luxushajón, bér-Bugatti, esetleg föld körüli taxiút? Az űrturizmus százezres-milliós jegyáraitól sokan levegő után kapkodnak, de nem kell a Kármán-vonalig repülnünk, hogy utazásra költsük egy kisebb lakás árát: elég, ha befizetünk a világ legdrágább autó-, vonat-, hajó- és repülőútjaira.
A kutatók szerint a japán Sinkanszen-hálózat legújabb vonatainál is gyorsabb a kínai prototípus, ráadásul hélium helyett nitrogénnel valósítják meg a szupravezetést, így 50-szer olcsóbb a technológia. A végsebességgel azért még nincsenek megelégedve: a 800 km/h-t szeretnék elérni.