São Paulo területén, Brazília legnagyobb, 45 milliós szövetségi államában kötelező lesz a koronavírus elleni védőoltás, és ha ennek bármiféle jogi akadálya lenne, akkor elkezdik azok elhárítását. Ezt jelentette be a koronatagadó Jair Bolsonaro brazil elnökkel éles vitákat folytató João Doria, São Paulo kormányzója december elején a Washington Post beszámolója szerint. Doria hozzátette, reményeik szerint januárban kezdhetik meg az oltási programot, és február végéig mindenkit beoltanak São Paulóban.

A brazil kormányzón kívül más országok, szövetségi államok vagy városok döntéshozói nem fogalmaztak ennyire határozottan a vakcina kötelezővé tételéről, sőt. A New York-i közgyűlés egyik tagja például beadványában mindössze annyit javasolt, hogy ha önkéntesen túl kevesen oltatnák be magukat New York állam területén, akkor tegyék kötelezővé a vakcinát. A hét elején az Egészségügyi Világszervezet pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy sokkal jobb lenne, ha a vakcina kötelezővé tétele helyett világszerte inkább a koronavírus elleni oltások érdemeit hangsúlyoznák, és az emberek saját meggyőződésből döntenének a vakcináció mellett.

Egyéni terhek, társadalmi felelősség

A járvány jelenleg a világ 218 országát érinti, és a nyilvánosságra hozott statisztikák szerint eddig világszerte több mint 1,5 millióan haltak bele a fertőzésbe. Magyarországon a decemberi számok egyenesen ijesztőek, miközben az egészségügy lassan összeomlik, a korlátozások miatt a lakosság tűrőképessége, a gazdaság pedig a teljesítőképessége határán áll. Szakértők úgy vélik, az egyetlen kiutat a vakcina jelentheti. Történelmi pillanat volt, amikor kedden, bő egy évvel a járvány kitörése után az Egyesült Királyságban a 90 éves, észak-írországi Margaret Keenant elsőként oltották be a Pfizer/BioNTech mRNS-alapú, azaz részben a vírus genetikai kódját tartalmazó vakcinájával, amelyet a múlt héten engedélyeztek a brit hatóságok.

A védőoltás kötelezővé tételének kérdése viszont egyéni jogokat és közösségi szükségleteket, valamint a vakcinával kapcsolatos egyéni érzületeket és a társadalmi felelősség kérdését állítja szembe egymással. Az oltásellenesség erősödése mellett pedig világszerte nagyon megoszlanak a vélemények arról, hajlandóak-e beadatni maguknak az emberek a koronavírus elleni vakcinákat. Magyarországon az Ipsos felmérése szerint 100 hazai lakosból 56 nyilatkozott úgy nyár végén, hogy beoltatná magát, míg a nemzetközi átlag jelentősen magasabb, 74 százalékot tett ki. A 27 mért ország rangsorában Lengyelország és Oroszország után így Magyarország elnyerte a harmadik legóvatosabb nemzet címét.

Mivel a lakosság hezitál, néhány közegészségügyi szakértő érvelése szerint a kötelező vakcináció lenne az egyetlen módja a vírus legyőzésének, és ez a lezárásokhoz és az utazási korlátozásokhoz képest sokkal kevesebb terhet róna a közösségekre. Számos ország vezetője és a WHO szerint viszont az oltás nem kényszeríthető ki, mindenkinek az egyéni döntésén kell alapulnia a vakcina beadatásának. Alberto Giubilini, az Oxfordi Egyetem közegészségügyi etikával foglalkozó munkatársa szerint nagyon alapvető értékek konfliktusáról van szó: „liberális társadalmakban élünk, ahol az ember saját döntése, mit tesz a testével és az egészségével, az állam ebbe nem szólhatna bele. Viszont kollektív közösségekben is élünk, és kötelességeink vannak e közösségek felé”.

A legtöbb országban nem lesz kötelező

Ezt az értékütközést a legtöbb ország úgy oldja fel, hogy nem teszi kötelezővé a koronavírus beadatását, és a kérdés eldöntését specifikus, helyi szintekre delegálja. Macrontól Boris Johnsonon át Merkelig az európai országok vezetőinek sora nyilatkozott úgy, hogy erősen ajánlják majd az oltást, de senkit nem fognak kötelezni rá. Magyarországon a kormány koronavírus elleni oltás előzetes regisztrációs oldalán szintén közzétette, önkéntes és ingyenes lesz a vakcina. A lakosság tömeges oltása várhatóan 2021-ben kezdődhet el, először pedig az egészségügyi dolgozókat és az időseket oltják be.

Joe Biden megválasztott amerikai elnök néhány napja bejelentette, az Egyesült Államokban szintén biztosan nem lesz kötelező a vakcina, a BBC elemzői viszont hozzátették, a Fehér Ház és a szövetségi államok kormányzói is elkezdhetik megcélozni a lakosság járványügyi szempontból kockázatos közegben dolgozó rétegeit, például bátoríthatják az egészségügyi munkáltatókat és az idősotthonokat, hogy írják elő a koronavírus elleni vakcina kötelezővé tételét munkatársaik számára. Ez a gyakorlat nem ismeretlen az egészségügyben, az oktatásban, sőt a légi közlekedésben sem.

Miközben például Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnöke nyáron gyorsan visszavonta elejtett megjegyzését a koronavírus elleni vakcina esetleges kötelezővé tételéről, néhány napja a kontinensnyi ország egyik légitársasága, a Quantas Airways vezetője, Alan Joyce azt mondta, a nemzetközi járatokra kizárólag olyan utasokat engednek majd fel, akik beoltatták magukat a COVID-19 ellen. Ezt a gyakorlatot más légitársaságot is alkalmazhatják majd, a negatív koronavírus-tesztek előírásához hasonlóan a jövőben könnyen elterjedhet az oltásigazolások bekérése.

Csak egy kis megfázás

São Paulo más országoknál szigorúbb válasza egyébként onnan eredhet, hogy a szélsőjobboldali, populista Bolsonaro félelmetesen keveset tett a járvány megfékezéséért, amely a mai napig több mint 6,5 millió brazilt betegített meg és 179 ezer ember haláláért felelős az országban. Ennek ellenére Bolsonaro korábban úgy nyilatkozott, a kormánynak nem kell korlátozásokat bevezetnie vagy üzleteket bezárnia, sőt arra buzdította az embereket, hogy nyugodtan éljék tovább az életüket, mert ez „csak egy kis megfázás”.

A vakcinával kapcsolatban hasonló állásponton van, és kijelentette, nem fogja beoltatni magát - különösen nem az általa „João Doria kínai vakcinájának” nevezett, a kínai Sinovac fejlesztette oltással. Ennek ellenére a februárban általa aláírt törvény lehetővé teszi az oltás kötelezővé tételét. Ez a dél-amerikai országban egyáltalán nem lenne szokatlan, mert számos védőoltás kötelező Brazíliában, és az emberek alapvetően fogékonyak a tudomány eredményeire (tavaly egy felmérés úgy találta, hogy a brazilok 97 százaléka fontosnak tartja a gyerekek beoltását). Szakértők mégis arra figyelmeztetnek, a hajlandóság könnyen elpárologhat a vakcina erőltetésével egy olyan közegben, ahol a védőoltásokba vetett hitet egy ideje folyamatosan dezinformációkkal és bizalmatlansággal ássák alá még a legfelsőbb szinteken is.

Kvótás önkéntesség Oroszországban

A bizalmatlanság mindenesetre leginkább az orosz vakcina elfogadottságát gyengíti számtalan tényező miatt – például mivel Oroszországban sajátosan értelmezik az önkéntesség fogalmát is. Először is Vlagyimir Putyin elnök már augusztusban bejelentette a vírus fölött aratott orosz győzelmet, amikor az orosz hatóságok sürgősségi eljárásban engedélyezték a Szputnyik V névre keresztelt vakcinát, pedig a tesztelési folyamat még javában zajlott. Majd két nappal azután, hogy megjelentek a Pfizer hírei a vakcina harmadik fázisú tesztelésének előzetes eredményeiről, a moszkvai Gamaljeva Epidemiológiai és Mikrobiológiai Központ bejelentette, hogy oltóanyaguk 92 százalékos hatékonyságú. Svetlana Zavidova, az orosz klinikai vizsgálatokat Szervező Társaság vezetője ezt a Science magazinnak úgy kommentálta, hogy nehéz értelmezni a bejelentést: „attól félek, ránéztek a Pfizer eredményeire, és hozzáadtak 2 százalékot”. Szakértők a klinikai vizsgálat alacsony mintaszámát és az eredmények bővebb közlésének hiányát bírálták, valamint a használt Ad5 adenovírus korábbi bevetése körüli, negatív tapasztalatot is megemlítették.

A Gamaljeva Intézet novemberi közleménye azt is hozzátette, a vakcina augusztusi engedélyeztetése már azt is lehetővé tette, hogy az orosz kórházakban veszélyeztetett csoportoknak, egészségügyi dolgozóknak és más, fokozott rizikójú csoportoknak, összesen tízezer embernek beadják a védőoltást. Azóta mintegy kétmillió vakcinát gyártottak le, és Putyin december elején bejelentette, megkezdik az orvosok és a tanárok tömeges oltását. Néhány nappal később mintegy 70 kórháznak le is szállították az oltóanyagot.

A védőoltás körüli bizalmatlanságot viszont nem csupán a klinikai vizsgálat megkérdőjelezhetősége vagy az orosz vodkához való viszonya táplálja - a legutóbbi hírek szerint mégsem kell hetekig tartó absztinenciát gyakorolni az oltás előtt vagy után -, hanem az is, hogy mit is jelent pontosan az „önkéntes” vakcinabeadatás. A Reuters járt utána, hogy már az őszi klinikai vizsgálatokban is számos olyan tesztalany vett részt, aki állami munkáltatójának nyomására vállalta a tesztelést. Bár akarata ellenére senkinek nem adták be a vakcinát, a húszezer embert foglalkoztató moszkvai városvezetésnél például minden részlegen kvótákat írtak elő a klinikai vizsgálatokban való részvételre. Az orosz elnök december eleji bejelentése után pedig számos kórházban egyszerűen előírták a kötelező oltást. Olga Cvetkova, a moszkvai Hármas Számú Klinika helyettes főorvosa például ezt már októberben bejelentette, és hozzátette: „ha valaki megtagadja az oltást, felfüggeszthető a munkából”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: