Több mint másfél éve élünk együtt a koronavírus-járvánnyal. Bár most, a lazítások és a nyári vakációk idején könnyű félvállról venni a kockázatot, ez nem jelenti azt, hogy nem is létezik. A vírus új variánsai fokozatosan szorították ki a korábbiakat, ami aggodalomra ad okot: vajon megvédenek-e a védőoltások az új vírusvariánsoktól?

Az aggodalom nem alaptalan. A vírus változatai – például az Egyesült Királyságban és Indiában felfedezett alfa és delta variánsok – jóval fertőzőbbnek bizonyultak a korábbiaknál, és lassan az egész világon elterjednek. A tudósok közelről figyelik az új vírustörzseket, hogy megállapítsák, mekkora közegészségügyi kockázatot jelent a terjedésük. Míg a világ azon izgul, hogy az alfánál fertőzőbbnek bizonyuló delta ellen megfelelő védelmet nyújtanak-e a vakcinák, a tudományos élet figyelme már a lambda nevű variánsra összpontosul.

Miért éppen Peru?

A lambda variáns megjelenése nem új fejlemény: az első esetet Peruban dokumentálták 2020 augusztusában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) június 14-én figyelt fel rá, hogy a lambda gyorsan terjed Dél-Amerikában. Júniusi jelentésében a WHO arról számolt be, hogy a C.37 jelű variáns számos országban megnövelte a koronavírus-fertőzések számát, és a terjedési sebessége is növekszik az idő múlásával, ezért további vizsgálatokat végeznek, hogy megállapítsák, mennyire veszélyes.

A WHO szerint a lambda variáns június közepére 29 különböző országban, térségben és területen terjedt el, és Dél-Amerikában fordul elő a leggyakrabban. „A perui hatóságok beszámolója szerint a 2021 áprilisa óta regisztrált koronavírus-fertőzések 81 százaléka kapcsolatba hozható a lambdával. Argentínai jelentések szerint pedig február harmadik hete óta növekszik a lambda előfordulási gyakorisága. 2021. április 2-a és május 19-e között a variáns a Covid-19 esetek 37 százalékát adta” – olvasható a WHO jelentésében. Egy július elején publikált preprint tanulmány szerint a lambda változatot idén áprilisban Peruban már a genomszekvenált koronavírusos minták 97 százalékában találták meg.

Aki szorosan követi a koronavírus halálozási statisztikáit, alighanem tudja, hogy Peru különösen rosszul jött ki a járványból. Az egész világon náluk volt a legmagasabb a halálozási ráta: százezer főre 596 halott jutott. Magyarországon ez az arány 307/100000 – igaz, ez is elég a lista második helyéhez.

Hogy Peruban ekkora veszteséggel járt a járvány, annak több oka is van, de ezek egyike sem a lambda variáns gyors terjedése, hiszen az országban április óta jelentősen csökken a halálozás. Az alulfinanszírozott egészségügyet felkészületlenül érte a járvány: kevés volt a szabad ágy az intenzív osztályokon, lassan haladt az oltási program, és korlátozott volt a tesztelési kapacitás. Emellett kevesen engedhették meg maguknak, hogy abbahagyják a munkát – ami fékezte volna a vírus terjedését –, és a helyiek többnyire túlzsúfolt lakóközösségekben élnek.

A lambda terjedésében Chile is érintett: az országban regisztrált fertőzéses esetek harmadát már ez a variáns okozta az elmúlt két hónapban. Kezdetben a gamma (brazil) variánssal együtt terjedt, miközben kiszorította az alfa (brit) variánst.

A brit Közegészségügyi Szolgálat június 24-i jelentése szerint a lambda 26 országban bukkant fel: többek között Argentínában, Brazíliában, Chilében, Ecuadorban, az Egyesült Államokban, Izraelben, Kanadában, Kolumbiában, Peruban és Zimbabwében, de Európában is az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban. Az Egyesült Királyságban mindössze nyolc esetet regisztráltak; a közegészségügyi hatóságok szerint az érintettek tengerentúli utazásaik során betegedtek meg.

Anti-antitest mutációk

A WHO és más közegészségügyi testületek azt vizsgálják, hogy a gyorsan terjedő lambda variáns mennyivel veszélyesebb és/vagy fertőzőbb, mint más vírustörzsek. Arra is kíváncsiak, hogy mennyivel gyorsabban terjed, és hogy ellenállóbb-e a védőoltásokkal szemben.

A lambda hétféle mutációt hordoz a tüskefehérjékben – a vírus külső burkán található gombaformájú kitüremkedésekben –, amelyek elősegítik, hogy könnyebben kapcsolódhasson a megtámadott sejthez. Ez nemcsak a fertőzés terjedését segíti, hanem azt is megnehezíti, hogy az antitestek a vírushoz kapcsolódhassanak, és semlegesíthessék azt.

A santiagói Chilei Egyetem tanulmánya szerint a kétdózisnyi Sinovac vakcinával beoltott egészségügyi dolgozóknál a lambda variáns tüskefehérje-mutációi növelhetik a fertőzés kockázatát, és megakadályozhatják, hogy az antitestek felvegyék a harcot a vírussal szemben. (A július 1-jén publikált tanulmány peer review-ja még várat magára.)

Az immunrendszer szerencsére nem csak antitestekkel küzdhet a fertőzés ellen. Az eddigi vizsgálatok azért irányultak erre, mert ezt a legkönnyebb tanulmányozni. Ugyanakkor a T-sejtek szerepét sem szabad alábecsülni: lehetséges, hogy a lambda-mutációk nem lesznek elegendők ahhoz, hogy a vírus megkerülje az immunrendszert.

Nem bizonyított, hogy veszélyes, de nem bizonyítottan veszélytelen

Nagyon kevés bizonyíték támasztja alá azt, hogy az új mutációk veszélyesebbé tehetik a lambdát az eredeti koronavírusnál. Figyelem: ez nem azt jelenti, hogy a lambda kevésbé veszélyes – csupán azt, hogy eddig nem sikerült bizonyítani, hogy az lenne.

„Egyelőre csak korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre a genetikai változásokat okozó hatások mértékére vonatkozóan. Ahhoz további tanulmányokra van szükség, hogy jobban megérthessük a variáns ellenintézkedésekre gyakorolt hatását, valamint a terjedés kontrollálását” – áll a WHO jelentésében. A szervezet azt is megemlítette, hogy a rizikófaktort tekintve a lambda egy lépéssel a közismerten veszélyes variánsok, például az alfa és a delta mögött jár. Hogy mi kéne ahhoz, hogy a variáns eggyel veszélyesebb kategóriába kerüljön?

„Aggodalomra okot adó variánsról akkor beszélhetnénk, ha sikerülne bizonyítékot találni a terjedés felgyorsulására, az esetek súlyosságára, vagy az ellenintézkedésekre gyakorolt hatásaira”

– mondta a CNBC-nek Maria Van Kerkhove, a WHO koronavírus-szakértője.

Nem tudni, mekkora védelmet nyújtanak ellene a vakcinák

Ami a vakcinák hatásosságát illeti: nem tudjuk, hogy a Nyugaton használt védőoltások – a Pfizer, a Moderna vagy az AstraZeneca – mekkora védelmet nyújtanak a lambda variánssal szemben. Ennek részben az az oka, hogy a lambda természetes közegében, Dél-Amerikában nem nyugati, hanem kínai vakcinákat használtak.

Egyes források szerint megkérdőjelezhető a kínai oltás hatásossága, mivel egyes dél-amerikai országokban június közepéig az oltási programok ellenére is nő a fertőzések száma. Ilyen például Brazília, Chile és Peru, amelyek főleg Sinovac és Sinopharm vakcinákat használtak. A növekvő fertőzésszám azonban nem az oltóanyag kudarcának közvetlen bizonyítéka.

Az mindenesetre aggasztó, hogy az oltási program előrehaladottsága ellenére hat országban sem kielégítőek a fertőzésszámok: Chilében, az Egyesült Arab Emírségekben, az Egyesült Királyságban, Mongóliában, a Seychelles-szigeteken és Uruguayban. A hatból öt országban az oltási program elsősorban a kínai vakcinákra épül.

Bár ma még egyetlen vakcina sem nyújt százszázalékos védelmet a koronavírus-fertőzés ellen, a klinikai vizsgálatokon a kínai vakcina hatásossága volt a legalacsonyabb. Egy januárban publikált brazil kutatásban a Sinovac hatásossága csupán 50,4 százalék volt; ugyanakkor egy tavaly decemberi, az Emírségek által készített tanulmány szerint a Sinopharm hatásossága 86 százalék. A Semmelweis Egyetem nemrég megvizsgálta az ellenanyagszintet azoknak a szervezetében, akiknél a korábbi tesztek nem találtak ellenanyagot két oltás után sem: kiderült, a Sinopharmmal oltottak 16 százalékánál az egyetemi vizsgálat sem tudott ellenanyagot azonosítani.

Jobbára ártalmatlan

A variánsok veszélyességét általában annak alapján állapítják meg, hogy tartalmaznak-e olyan mutációkat, amelyek várhatóan vagy köztudottan felgyorsítják a vírus terjedését, súlyosabbá teszik a betegség lefolyását, semlegesítik a korábbi fertőzések vagy a védőoltások nyújtotta immunitást, vagy összezavarják a diagnosztikai teszteket.

Sok tudós úgy véli, hogy a lambda variánsra jellemző szokatlan mutációk növelhetik a vírus fertőzőképességét. A New York-i Egyetem Grossman Orvostudományi Intézetének preprint tanulmánya, amely a Pfizer és a Moderna vakcinák lambda variáns elleni hatásosságát vizsgálta, megállapította, hogy a lambda esetében a beoltott szervezet 50-60 százalékkal kevesebb antitestet termel, mint az eredeti koronavírus ellen. Ez a szám riasztónak tűnhet, ugyanakkor a lambda nem rontja kiugró mértékben a semlegesítő antitestek hatékonyságát. A kutatás azzal a konklúzióval zárult, hogy az mRNS-alapú vakcinák valószínűleg hatásos védelmet nyújthatnak a lambdával szemben.

Az mindenképpen ígéretes fejlemény, hogy két tanulmány is igazolta az oltóanyagok semlegesítő hatását. Az angliai közegészségügyi hatóság legutóbbi, július 8-i kockázatfelmérése szerint nincs rá bizonyíték, hogy a lambda variáns veszélyesebb lenne a deltánál. Az ezzel kapcsolatos kutatások még zajlanak, de a friss eredmények azt mutatják, hogy a lambda inkább megfigyelésre érdemes, mint valódi kockázatot jelentő variáns lehet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás