Egyszerre bénítja az Egyesült Államokat a súlyos aszály és a heves esőzések

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Idén nyáron 500 éve példátlan szárazsággal nézett szembe Európa. A helyzet az Egyesült Államokban sem jobb, augusztus végén a legsúlyosabb fokú aszály nyolc amerikai állam egyes területeit érintette. Ez elképesztő mezőgazdasági károkkal jár, veszélyezteti az ivóvízellátást, és Európához hasonlóan az energiaellátást is. Eközben Mississippi állam fővárosában ezrek maradtak napokig ivóvíz nélkül, az egyébként is rossz állapotban lévő infrastruktúrát leállító csapadékos időjárás következtében.

A Powell-tó kiszáradt medre szeptember elejénFotó: ROBYN BECK/AFP

A Nebraska-Lincoln Egyetem által működtetett amerikai aszálymonitor szerint Texas, Oklahoma, Kansas, Nebraska, Colorado, Utah, Oregon, és Kalifornia jelentős területein volt augusztus 30-án rendkívüli vagy extrém aszály. Az egyik legsúlyosabban érintett állam Kalifornia, ahol a San Francisco és Los Angeles közt húzódó terület nagy részén rendkívüli aszály van.

A probléma már nem csak ezeket, az USA hagyományosan is aszályosabb nyugati államait érinti. Idén augusztusban a keleti part New Yorktól északra húzódó részei is kiszáradt termőterületekkel és kiürült víztározókkal voltak tele, a területen valaha mért harmadik-negyedik legszárazabb július után.

Az extrém szárazság a tavalyihoz képest harmadával csökkenthette a mezőgazdasági hozamokat, a kukoricáé idén a 2012-es aszály óta a legrosszabb lehet, míg Texasban a gyapottermelésben 69 százalékos veszteségek is keletkezhettek. Az amerikai gazdák háromnegyede szerint az idei aszályhelyzet károsítja a hozamukat, 37 százalékuk pedig a szárazság miatt kifejlett állapotot elérni nem tudó terménynövények beszántására készült az utóbbi hetekben.

Az idei július volt az eddigi egyik legmelegebb

Az elmúlt két évben az Egyesült Államok mintegy 40 százalékát érintette az aszály valamilyen szinten. Idén a Nebraska államtól Texasig elterülő középső és déli nagy síkságok jártak a legrosszabbul. A szárazság nem is annyira meglepő, ha azt nézzük, hogy az egész Egyesült Államokban az idei július a harmadik legmelegebb volt a mérések 128 évvel ezelőtti kezdete óta, 24,6 fokos átlag hőmérséklettel, amely 1,5 fokkal magasabb az átlaghoz képest.

Ezen a szeptember eleji felvételen jól látszik, hogy kritikus szinten van a Powell-tóFotó: ROBYN BECK/AFP

A krízis a leglátványosabban talán a Colorado folyónál mutatkozik meg. A folyó vízszintje augusztusban már annyira alacsonnyá vált, hogy Las Vegas energiaellátása is veszélybe került. A hőséghullámok és a kevés csapadék mellett az sem segít a helyzeten, hogy 7 állam több vizet veszi ki a folyóból, mint amennyit az természetes forrásokból pótolni tud. A Colorado-medence államai máig nem tudtak megegyezni azokról a jelentős vízkorlátozásokról, amelyek a szövetségi kormányzat szerint szükségesek a folyó katasztrofális elapadásának megelőzéséhez.

A folyó két legnagyobb mesterséges tározója, a Glen Canyont lezáró Powell-tó és a Grand Canyon utáni Hoover-gát által kialakított Mead-tó idén veszélyesen alacsony szintre, kapacitásuk csupán negyedére csökkent. Az amerikai hatóságok a helyzet kezelésre még májusban példátlan lépésre szánták el magukat, 617 millió köbméternyi vizet engednek ki a folyón feljebb, a Wyoming és Utah államok határán található Flaming Gorge tározóból. Emellett 592 millió köbméternyi víz elraktározását tervezik Utah és Arizona államok határán egy tározóban.

Kiszáradt termőföldek Kaliforniában, egy augusztus végén készült felvételenFotó: MARIO TAMA/Getty Images via AFP

Az USA délnyugati területein hosszú szárazság után augusztus végén villámárvizek okoztak káoszt, a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék azonban nem oldotta meg egy csapásra az aszályhelyzetet. Amint a Guardiannek a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) meteorológusa, Andrew Hoell elmondta, az éghajlatváltozás két különböző módon hat a vízkörforgásra, és az extrém csapadék, illetve az aszály teljesen más időskálán jelentkeznek. Hoell szerint hosszú csapadékos tél kell majd ahhoz, hogy érdemben csökkenjen az aszálynak kitett területek száma.

Mi várható az IPCC szerint?

Az éghajlatváltozási kormányközi testület (IPCC) tavalyi, az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás fizikai alapjait áttekintő (AR6 WGI) jelentése összefoglalta az eddig megfigyelt globális változásokat, és azt, hogy mi vár ránk további felmelegedés esetén.

Az IPCC szerint 1950 óta szinte biztosan megnőtt a hőmérsékleti csúcsok gyakorisága és mértéke. Nagyon valószínű, hogy nőtt a hirtelen nagy csapadékkal járó időjárási események gyakorisága és erőssége a szárazföldi régiók többsége felett. A jelentés szerint közepes biztonsággal állítható, hogy egyes régiókban fokozódott a mezőgazdasági és ökológiai aszályok gyakorisága és erőssége is. Előbbit a meteorológiai száraz időszakok mezőgazdaságra mért hatásaiként, utóbbit pedig a természetben elérhető vízi erőforrások hiányaként definiálják. Ilyen régiónak számít Észak-Amerika nyugati része, valamint Európában a Földközi-tenger térsége.

Fotó: IPCC AR6 Working Group I

A globális felmelegedés fokozódásával párhuzamosan a maihoz képest egyre több régióra terjednek majd ki a mezőgazdasági és ökológiai aszályok másfél, két vagy négy fokos klímaváltozás esetén. Ezek az IPCC szerint közepes biztonság mellett fokozódnak majd az USA nyugati államai mellett a középső, Texastól északra fekvő területein, valamint Nyugat- és Közép-Európában és a Földközi-tenger környékén is.

A klímaváltozás mellett a széteső infrastruktúra okozza a problémákat

Nem csak az éghajlatváltozás nehezíti a vízhez való hozzáférést. Szeptember elején Mississippi állam fővárosa, a 150 ezer lakosú Jackson egyes részei napokra ivóvízellátás nélkül maradtak, és a nemzeti gárdának kellett a lakosságot ellátni, miután a leeső esővíz által okozott áradás megakasztotta a várost ellátó, eleve problémás víztisztítómű működését.

Az eset rávilágít az Egyesült Államok egyenlőtlenségeire és infrastruktúrájának az elmúlt években tapasztalható látványos leromlására. Nem ez az első, hogy a város ilyen helyzetbe került, 2021 telén a vízellátást a lehulló hó és a vízcsöveket elrepesztő jég akadályozta. A New York Times szerint a vízkrízis csak az egyik kihívás, amivel az afroamerikai többségű városnak szembe kell néznie. Jackson lakóinak 25 százaléka szegénységben, egyre romló színvonalú közszolgáltatások közt él.

A nemzeti gárda tagjai vizet osztanak a jacksoni lakosoknakFotó: SETH HERALD/AFP

Jacksonban szeptember 5-ére sikerült helyreállítani a vízellátást, ugyanakkor ahogy július 30. óta, az továbbra is csak forralás után fogyasztható. A szövetségi vészhelyzetkezelő ügynökség (FEMA) vezetője a jacksoni víztisztítómű meglátogatása után úgy fogalmazott, nem tudni, hogy ez mikor oldódik meg, de annyi biztos, hogy az évek óta sérülő infrastruktúra javítása csak több fázisban lesz kivitelezhető.

A város lakóinak a korábbiaknál most reálisabb esélyük van arra, hogy a szükséges javítások meg is történjenek. Joe Biden amerikai elnök programjával összhangban a kongresszus tavaly novemberben közel 1000 milliárd dolláros csomagot fogadott el az ország infrastruktúrájának javítására. A törvény a közlekedési hálózat mellett az energiaellátás, a tiszta ivóvízhálózat, és a nyugati víztározó rendszerek fejlesztésébe való befektetéseket segíti elő, ami a klímaváltozás hatásainak mérséklését is segíti a következő évtizedekben.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: