Ezekben a tudományos ügyekben ítélte el Magyarországot az Európai Parlament

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Kilenc éven belül a harmadik olyan jelentés is megszületett az Európai Parlamentben (EP), ami a magyarországi jogállamiság leépülésére hívja fel a figyelmet. A 2013-as Tavares- és a 2018-as Sargentini-jelentés után most is egy zöld képviselő, a francia Gwendoline Delbos-Corfield írta azt a dokumentumot, amelyet a múlt szerdai vita után csütörtökön fogadott el az EP 74 százalékos többséggel, és amely szerint Magyarországon már nincs demokrácia.

A jelentés szerint az Európai Parlament „mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megbomlásához Magyarországon, és az országot a választásos önkényuralom hibrid rezsimjévé tette”.

A választási rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése vagy a korrupciós ügyek mellett ugyanakkor a tudományos élet szabadságát ért támadásokra is kitért az EP-jelentés, öt pontban.

1. A CEU elüldözése

A magyar kormány Soros György ellen hergelő kampányainak sorozatában az egyik első komoly lépés volt a magyar származású amerikai üzletember által alapított  Közép-európai Egyetem (CEU) Magyarországról való elüldözése. Ennek első lépéseként 2017 áprilisában szavaztatták meg a parlamenttel, hogy külföldi egyetem csak akkor folytathasson Magyarországon oktatási tevékenységet, „ha a működéséről kormányközi megállapodás született és a székhelye szerinti országban is ténylegesen felsőoktatási képzést folytat”. A lex CEU-ként elhíresült törvény értelmében az egyetem magyarországi működése gyakorlatilag ellehetetlenült, és a CEU mellett kiálló tüntetéssorozat és nemzetközi kiállások (erre már a Sargentini-jelentés is kitért) ellenére odáig fajult a helyzet, hogy Michael Ignatieff rektor 2018 októberében bejelentette: az egyetem 2019. szeptember 1-től Bécsbe költözik.

Az Európai Unió Bírósága 2020 októberében kötelezettségszegési eljárásban döntött a lex CEU-ról: a bíróság szerint a magyar országgyűlés által elfogadott jogi követelmények sértik az EU Alapjogi Chartáját, mivel „aránytalanul korlátozzák az oktatási intézmények alapítására/működtetésére vonatkozó, valamint a tudomány szabadságjogait”.

Bár ennek értelmében a kormány 2021-ben kénytelen volt módosítani a lex CEU-t, az ekkor már Bécsben működő egyetem közleményben jelezte, hogy míg kutatási és más, oktatást nem jelentő tevékenységeivel továbbra is jelen lesz Budapesten, „a várost soha nem hagyjuk el, de nem tesszük ki magunkat újra egyetlen ember és rezsimje politikai szeszélyeinek”.

2. A genderszak eltörlése

A jelentés szerint „2018 októberében a magyar kormány úgy határozott, hogy a nemekkel kapcsolatos tanulmányokat törli az akkreditációra és közfinanszírozásra jogosult mesterképzési programok listájáról”. Ez azt jelentette, hogy miközben a világ legrangosabb egyetemei lehetőséget nyújtanak a társadalmi nemek tanulmánya szakon való tanulásra, a magyar kormány egy hosszú és hangos előkészítési folyamat után végül csendben, a Magyar Közlönyben egy korábban létező sor eltörlésével szüntette meg az ilyen irányú oktatást az egész országban.

Miközben a szak eltörlése nemcsak a társadalmi nemek tanítását, hanem a szabad oktatáshoz való alkotmányos jogot is veszélyeztette, az egyetlen megmaradt genderszakot kínáló ELTE vezetése csendben tudomásul vette a dolgot, amit a szak oktatói elkeserítőnek tartottak, és a társadalomtudományi kar is felszólalt a döntés ellen. A szak betiltását megelőzte még a 2018-as Magyar Tudomány Ünnepe, ahol az MTA főtitkárhelyettese egyesek szerint már öncenzúrát alkalmazott, és nem engedélyezte a gendertémájú, A nők és a férfiak sikeressége a számítástechnikában című előadás megtartását.

A gender helyett egyúttal egy új szakot is bejegyeztek 2018 októberében: a családpolitika szakot.

3. Az MTA autonómiájának korlátozása

A friss EP-jelentés kitér arra is, hogy „2019. július 2-án a magyar Országgyűlés módosításokat fogadott el a kutatás, fejlesztés és innováció intézményi rendszeréről és finanszírozásáról szóló számos törvényhez, ezáltal megfosztva a Tudományos Akadémiát autonómiájától”.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózatának átszervezése 2018 nyarán merült fel először, és eleinte arról lehetett hallani, hogy a kutatások finanszírozása az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá kerül. Miközben az MTA rendkívüli közgyűlésén olyan szavak hangzottak el a kutatóktól, hogy „a félelem országává lettünk”, Lovász László akkori akadémiai elnök azt mondta, nem azért lett az MTA elnöke, hogy asszisztáljon a szétdarabolásához. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az akadémia megcsonkítása „bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen és bűn a magyar kultúra ellen”, de végül Áder János köztársasági elnök 2019 júliusában minden tiltakozás és kiállás ellenére aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében az MTA-ról leválasztott kutatóhálózatot az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) alá helyezte. Az MTA megjegyezte: az új törvény nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését.

4. Az SZFE-ügy

A jelentés megemlíti, hogy „a kormány által kinevezett kuratórium beiktatása elleni tiltakozásul 2020. augusztus 31-én lemondott a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) vezetősége”, illetve hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium öt tagot nevezett ki az új kuratóriumba, miután elutasította az egyetem szenátusa által javasolt tagokat.

A döntés hatására a hallgatók, oktatók és a szimpatizánsok példátlan tüntetéssorozatot, egyetemfoglalást tartottak, majd megalapították a Freeszfe Egyesületet, amely a korábbi SZFE-oktatók egy részének átmentésével nemcsak autonóm alkotóműhelyként működik tovább, de külföldi egyetemekkel való együttműködések révén diplomát adó képzést is nyújt. Az SZFE épületében zajló oktatást a jelenlegi kurzushoz közel álló színház- és filmszakmai dolgozók, művészek vették át.

5. Az állami egyetemek privatizációja

A magyar országgyűlésben 2020 decemberében fogadták el az alaptörvény azon módosításait, amelynek értelmében alapítványi kuratóriumokra bízhatják az állami egyetemek működtetését. Az EP-jelentés ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy 2021. július 2-án a Velencei Bizottság azt javasolta, hogy az alapítványokat az alaptörvénybe emelés helyett inkább jogszabályokban szabályozzák, mivel csak így lehet biztosítani a „közfeladatokat ellátó közhasznú vagyonkezelő alapítványok” összetételének és működésének függetlenségét, illetve azok átláthatóságát és elszámoltathatóságát a pénzügyeik tekintetében.

A bizottság szerint a jogszabályoknak továbbá „figyelembe kell venniük az egyetemek által a gondolatszabadság és az érvelés helyszíneként betöltött jelentős szerepet, minden megfelelő intézkedést megtéve a tudományos függetlenség és az intézményi autonómia megfelelő védelmének biztosítása érdekében”.

A Magyar Tudományos Akadémia hasonló érvekkel állt ki az egyetemi autonómia mellett ebben a kérdésben, míg Polónyi István oktatáskutató számításai szerint még rosszabb a helyzet, hiszen már az elmúlt években is rettenetes helyzetben volt a magyar felsőoktatás autonómiája: míg az OECD-mérőszámok alapján 1993-ban a hazai felsőoktatás 69 százalékos autonómiával bírt, addig ez 2015-ben mindössze 29 százalékra esett vissza.

Az országgyűlés végül 2021. áprilisában fogadta el az egyetemek alapítványokba való kiszervezését, és azóta számos nagy felsőoktatási intézmény, például a Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem vagy a Testnevelési Egyetem átállt az alapítványi modellre – így a nagyok közül gyakorlatilag már csak az ELTE és a BME tartja magát – utóbbi is ki tudja, meddig.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

* * *
Forró őszünk van, de vajon hogyan oldható meg a pedagóguskrízis? Hova vezet az erőltetett iskolai központosítás? Tényleg egyfajta kasztrendszerszer felé tart az ország? Októberi tudományos estünkre a magyar közoktatás problémáival készülünk: öt okos kutatóval, négy előadással, vitával és kerekasztallal, zárásként pedig improvizatív zenével és bárral. Mindez izgalmas helyszínen, a margitszigeti Kristályban vár majd rátok október 4-én, kedden 18:00-tól. Jegyeket itt tudtok venni, gyertek el, jó lesz!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: