Megnőtt az utóbbi hetekben a covidos megbetegedések száma Magyarországon, amit sokan saját környezetükben is érzékelhettek. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) november eleji mérései szerint a covidot okozó SARS-CoV-2 vírus örökítőanyag-koncentrációja országosan emelkedett szinten stagnál, de egyes városokban növekedést mutat. Több budapesti és vidéki kórházban a covidbetegek növekvő száma miatt ismét bevezették a maszkhasználatot, a győri Petz Aladár Megyei Kórházban pedig október végén a látogatási feltételek szigorítása mellett ismét meg kellett nyitni a covidosztályt.

Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 5-én bejelentette, hogy véget ért a covid által okozott globális egészségügyi vészhelyzet, a járványért felelős kórokozó csak a médiából és a közbeszédből tűnt el. A SARS-CoV-2, ahogy azt a Nature által megkérdezett szakemberek többsége még 2021 elején, a járvány legsúlyosabb időszakában megjósolta, a szezonális influenzához és más légúti vírusokhoz hasonlóan fokozatosan endemikus kórokozóvá válik, ami időről-időre újabb fertőzéseket okoz, és hosszú távon is velünk marad.

Az oltások, a korábbi fertőzések által nyújtott védelem, valamint a kórokozó megváltozása miatt ez már nem ugyanaz a vírus, ami Magyarországon több mint 48 ezer ember halálát okozta, hanem a szezonális influenzához hasonló vagy annál enyhébb lefolyású betegség, ami elsősorban a veszélyeztetett csoportokba tartozókat fenyegeti. De mit tudunk a jelenlegi helyzetről, és mi várható?

Nincsenek adatok, sötétben tapogatózunk itthon

„Igazság szerint nehéz az itthoni adatokkal elboldogulni” – mondta a Qubitnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusa. Magyarország ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek teljesen felhagytak a covidos esetek, a covid miatt lélegeztetőgépen kezeltek vagy covid miatt elhunytak mérőszámainak követésével.

„A nyugati országok által közölt adatokból az látszik, hogy októberben lement egy egész pici covidhullám, ez most lefutóban van. Idehaza a járvány alatt nagyon jók voltak a szennyvízmérések, de most már túl sok hozzáadott értékük járványügyi szempontból nincsen. Fontosabb lenne a variánsmonitorozás, ami itthon teljesen megszűnt. Az esetszámoknál a légúti figyelőszolgálat adataira kell hagyatkozni, ami alapján olyan túl nagy felfutás jelenleg nem látszik. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy az elmúlt három évben csak a covidot láttuk, de más légúti betegségek is vannak” – mondta a virológus.

A légúti figyelőszolgálat adatai szerint 2023. október 30. és november 5. között az országban 10 700 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 125 500 fő akut légúti fertőzés tüneteivel, a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyékben. Egyelőre úgy tűnik, hogy a megbetegedések trendje követi a tavalyi járványgörbét, és alatta marad a járványküszöbnek.

A légúti figyelőszolgálat 24 kórháztól kér be adatokat a súlyos, akut légúti fertőzések (SARI) előfordulásáról. Ezek szerint az év 44. hetében 154 főt vettek fel kórházba, közülük 16 fő részesült intenzív/szubintenzív ellátásban. A kórházi ápolást igénylő SARI-betegek több mint 70 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt, míg 18 százalékuk 2 éves vagy annál fiatalabb. A megbetegedéseket 102 betegnél a SARS-CoV-2 okozta, és a fertőzöttek 89 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt.

Mit tudunk az európai helyzetről?

A légúti vírusok terjedésének európai változását összefoglaló ERVISS weboldal szerint november 5-éig a légúti megbetegedések az ilyenkor megszokott mértékben alakulnak az Európai Unióban, és a súlyos esetek száma a tavalyihoz hasonló. Jelenleg Európában a legtöbb megbetegedésért a SARS-CoV-2 felel, amit az úgynevezett rutin surveillance vizsgálatok 16 százalékban mutattak ki a beküldött minták között. Ehhez képest az influenza és a légúti óriássejtes vírus (RSV) 2 százalékos vagy az alatti arányban van jelen. Az influenzás fertőzések száma még mindig alacsony, az RSV viszont enyhén növekvő tendenciát mutat.

Az ERVISS alapján a SARS-CoV-2 nyár végén kezdett el erősebben terjedni Európában, és az országokból összesített adatok azt mutatják, hogy 30 százalékkal augusztus végén tetőzött a pozitív tesztek aránya. Mostanra a kontinens nagy része túl van a covid hullámon, de egyes országokban, köztük Portugáliában, Svédországban és Szlovéniában meredeken emelkedik a fertőzöttek száma. Ez a szakemberek szerint már érzékelhető számú súlyos megbetegedéshez vezet, elsősorban a 65 év felettiek körében. Magyarországon október végén (43. hét) volt a csúcson a tesztpozitivitás 27 százalékkal, majd november elejére (44. hét) 21 százalékra esett vissza.

Az európai járványügyi központ (ECDC) legfrissebb összefoglalója azt mutatja, hogy Európában a legtöbb covidos megbetegedésért a vírus omikron variánsának XBB.1.5 változatai felelősek. Eközben az augusztusban megjelent és a kutatók körében mutációinak száma és jellege miatt aggodalmat okozó BA.2.86 variáns nem túl gyakori. EU-s szinten az új variáns a SARS-CoV-2 vírusok között mindössze 8 százalékos arányban van jelen és nem tűnik úgy, hogy kiszorítaná az XBB.1.5 változatokat.

Ez annak fényében nem túl meglepő, hogy laboratóriumi vizsgálatok szerint a neutralizáló antitestek az XBB.1.5-höz hasonló sikerrel képesek a BA.2.86 vírusokat is ártalmatlanítani. Bár a világjárvány lecsengésével szinte minden országban felhagytak a tömeges teszteléssel, a vírus genetikai változásának nyomon követése tovább folyik, amit jól mutat a BA.2.86 augusztusban történő dániai és izraeli azonosítása.

Lassan szezonális kórokozóvá válhat

A következő hónapokban a covidos megbetegedéseket valószínűleg a szezonális influenza terjedése váltja majd. Bár létezik ellene védőoltás, és a korábbi fertőzések, illetve at antivirális gyógyszerek valamilyen szintű védettséget nyújtanak, a szezonális influenza globális szinten jelentős halálozással jár. Egy a covidjárvány előtt a Lancet folyóiratban közölt kutatás szerint a kórokozó számlájára világszerte éves szinten 290-645 ezer halálos megbetegedés írható.

Az előző tél folyamán a brit egészségbiztonsági hivatal (UKHSA) adatai szerint Angliában közel 15 ezer áldozatot követelt a szezonális influenza, lényegesen többet, mint a covid, amihez 10 ezer halálos kimenetelű megbetegedést kötöttek. Október végén Paul Hunter, a Kelet-Angliai Egyetem (UEA) epidemiológus professzora a BBC-nek elmondta: mindez nem meglepő, mivel a súlyos covidos megbetegedés ellen a vakcinák és a korábbi fertőzések által kiváltott védettség miatt a SARS-CoV-2 fertőzésekkel járó halálozások száma már jóval a szezonális influenza által okozott haláleseteké alatt alakul, és ez a trend várhatóan folytatódik. Mike Tildesley, a Warwick Egyetem epidemiológusa szerint nem feltétlenül kell az idei télnek a tavalyihoz hasonlóan alakulnia, és a covid még mindig okozhat az influenzánál magasabb halálozást.

Hunter a BBC-nek azt állította, hogy a covid jó úton halad afelé, hogy szezonális légúti kórokozóvá váljon, és másik négy koronavírushoz hasonlóan egy legyen a náthát okozó megbetegedések közül. Adam Kucharski, a London School of Hygiene & Tropical Medicine (LSHTM) epidemiológus professzora ennél kissé óvatosabban fogalmazott: szerinte bár már vannak jelei a szezonalitás kialakulásának, még nem érték el azt. Kucharski szerint covid estében az a kérdés, hogy meg tud-e változni annyira a vírus, hogy jelentősen kikerülje a megszerzett védettséget, és a téli-tavaszi időszakon kívül is problémát okozzon.

A veszélyeztetettek oltassák be magukat

Amint azt többször összefoglaltuk, a koronavírus új változatai leginkább a megfertőződés vagy enyhe megbetegedés elleni védettséget tudják kikerülni, és az oltás vagy egy korábbi fertőzés által felkészített adaptív immunrendszer az esetek nagy részében továbbra is véd a kórházi kezeléssel vagy halálos kimenetellel járó megbetegedés ellen. Kemenesi szerint emellett a gyorstesztek továbbra is jól működnek, elérhetők a patikákban, „úgyhogy ha valakinek gyanúja van, akkor csináljon egy ilyet, aztán kiderülhet, hogy covidos-e.”

Ezzel együtt a szakértők a veszélyeztetett csoportokba tartozóknak a tavalyihoz hasonlóan az ismétlő vakcina felvételét javasolják. A virológus szerint a kockázati csoportokba tartozóknak – az időseknek, az immunkompromittált betegeknek, cukorbetegeknek, keringési panaszokkal rendelkezőknek vagy egyéb krónikus betegséggel élőknek – ajánlott az emlékeztető oltás, másoknak pedig akkor, ha családtagjuk ezekbe a kategóriákba esik. „Ezt hívjuk magyarul fészekoltásnak. Egyébiránt egészséges, normál kondícióban lévő, nem időskorú embereknek nem ajánlják az emlékeztetőt” – mondta Kemenesi.

A koronavírus jelenleg leggyakoribb, XBB.1.5 omikron változathoz igazított Moderna és Pfizer-BioNTech mRNS vakcinákat szeptember 11-én hagyta jóvá az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA). Mindkét vakcina az XBB.1.5 változat tüskefehérjéjét kódolja, és a vállalatok szerint minden jelenleg terjedő változat, köztük a sok mutációval rendelkező BA.2.86 ellen is neutralizáló antitest- választ generálnak. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ezzel nagyjából egy időben szintén az emlékeztető oltások elfogadását javasolta az Európai Bizottságnak, aminek alkalmazásáról – ahogyan a korábbi covidvakcinák esetén is – a tagországok döntenek.

Rusvai Miklós virológus korábban elmondta: idén az EU 10 millió adagot rendelt ezekből a vakcinákból az egész lakosságnak, amiből 300 ezer adag jut Magyarországra, de még nem tudni, mikor lesznek elérhetők. A veszélyeztetett csoportokba tartozóknak a korábbi években beszerzett, nem lejárt szavatosságú vakcinák beadatását javasolta Rusvai, bár azt is hozzátette, hogy jelenleg az influenza elleni védekezést fontosabbnak tartja a covidnál. A Nemzeti Népegészségügy Központ szerint az influenza elleni védőoltások, amik a H1N1 és H3N2 influenza A törzsek és egy influenza B törzs ellen védenek, október vége óta térítésmentesen elérhetők a háziorvosoknál.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: