A Római Birodalom felemelkedését és virágzását lehetővé tevő klímaoptimum az időszámítás szerinti 130 körüli években véget ért, az éghajlatváltozás elhúzódó szárazságokkal, jelentős lehűléssel beköszöntő éghajlatváltozás pedig pestisjárványok sorozatával gyorsította az antik civilizáció felbomlását – állítja a Science Advances folyóiratban most megjelent tanulmány.

Holland és német kutatók az Adriai-tenger üledékmagjában lévő planktonmaradványok elemzésével rekonstruálták Dél-Olaszország éghajlatát az időszámítás előtt 200 és az időszámítás szerint 600 közötti évszázadokban – írja a kutatásról a New Scientist.

A kutatók közvetlen összefüggést találtak a 165 és 180 között a birodalom magterületein pusztító antoninusi vagy galénoszi pestisjárvány és a klíma lehűlése között, de az üledékrétegek vizsgálata alapján egyértelműnek látszik, hogy az éghajlatváltozás szerepet játszott a korábban egységes államszerkezet eróziójához vezető, 251-266 között tomboló ciprusi eredetű pandémiában is, hasonlóképp, mint a már nyugati és keleti birodalomrészek létrejötte után pusztító iusztinianoszi pestisjárványban is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Caesar kudarcától Amszterdam születéséig: amikor az időjárás írta a történelmet

Bodnár Zsolt tudomány 2021. március 13.

Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.

A történelem arra tanít, hogy egy járvány a legjobbat és a legrosszabbat is képes kihozni az emberből

Dippold Ádám tudomány 2020. március 26.

Thuküdidész óta sorra érkeznek a történészek és filozófusok beszámolói a járványokról és azok társadalomformáló szerepéről, az emberiségről alkotott kép pedig ezek alapján nem túl rózsás. Úgy tűnik, hogy baj idején az emberek hajlamosak egymás ellen fordulni, de az is valószínű, hogy ez nem törvényszerű: lehet, hogy a mostani járvány nem csak a legrosszabbat hozza majd ki azokból, akiket érint.

Nem a primitív kizsákmányolás, hanem a maihoz hasonló piaci mechanizmusok működtették a Római Birodalom gazdaságát

Vajna Tamás gazdaság 2018. március 6.

A gőzgép és az elektromosság előtti kor legmodernebb ökonómiai struktúrája volt – állítja a Római Birodalom gazdaságáról Grüll Tibor ókortörténész, aki nemrég megjelent kötetében légiónyi kutatási eredménnyel bizonyítja, hogy az antikvitásban virágzott a piacgazdaság.