Elhízás, diabétesz, rák, szív- és érrendszeri betegségek keserítik a második világháború utáni másfél évtizedben születettek hosszú életét.
A képernyőidő ma a szülői lét egyik legfontosabb kihívása, amivel a korábbi generációkba tartozó szülőknek nem kellett megküzdeniük – mondta a Betűtészta podcast vendégeként Virágh Márton, gémernevén Mazur, aki szerint a tiltás a legrosszabb eszköz, ami a videójátékokkal szemben előkerülhet.
A fiatalok kiállnak magukért, de korán kiégnek, a boomerek élvezik a kiváltságaikat, a kettő közötti szendvicsgeneráció pedig mindkét irányból fenyegetve érzi magát. A Betűtésztában Kun Bernadette pszichológussal beszélgettünk a különböző generációk nagyon eltérő munkahelyi tapasztalatairól.
A Fortepan megható pillanatfelvételei betekintést nyújtanak a múlt századi generációk életébe.
Mi a baj azzal, amikor egy „generációs szakértő" ex katedra kijelenti, hogy az X generáció tagjai hűségesek a munkáltatójukhoz, nehezen váltanak munkahelyet, a Z generáció viszont rugalmas, gyorsan dönt és alacsony a munkahelyi elköteleződése? Társadalomkutatók adják meg a választ.
Hová lettek az családriogató csövesek, a polgárpukkasztó punkok, a szex, a drogok és a rock and roll? A lázadásnak mostanra sok iránya lett, és már nincs olyan fennálló rend, ami ellen hasonló módon lehetne egy generáción belül lázadni, mint régebben, állítja Hammer Ferenc szociológus és Szabó Andrea ifjúságkutató. Sőt vannak, akik épp azzal lázadnak, hogy a normalitást, a gyerek-szoba-négy kerék által fémjelzett életet választják szüleik vad életével szemben.
A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.
Egy magyar kutatás szerint a sokat mobilozó gyerekek nem látják a fától az erdőt, azaz hajlamosabbak a hagyományos emberi stratégiától eltérve a nagy kép helyett a részletekre koncentrálni. Úgy tűnik, hogy az elmúlt 10 évben született, digitális eszközök között nevelkedő gyerekeknél már ez az általános, és ez hosszú távon megváltoztathatja a világot.
A kor kihívásai kettévághatják a homogénnek korábban sem feltételezett Z generációt: feltételezhető, hogy a fiatalok között kialakul egy aktív és egy otthonülő csoport. A jövő meghatározó kérdése, hogy ez a két tábor képes lesz-e az együttműködésre.
Egy amerikai kutatás szerint a 21. század fiataljainak szexuális élete egyre kevésbé aktív – a 18 és 24 év közöttiek közel egyharmada egyáltalán nem szexelt a válaszadást megelőző évben.
A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói szerint az emberek átlagosan 2 százalékkal több stressznek vannak kitéve napjainkban, mint a 20. század végén. A középkorúak körében ugyanakkor ez az arány 20 százalékos növekedést mutat.
Az életközepi válságra sokan a középkorúság természetes velejárójaként tekintenek, pedig a jelenséget nem is olyan régen, 1957-ben címkézték fel. Bár rengetegen hisznek a létezésében, a midlife crisis talán csak egy társadalmi konstrukció.