Van, aki szerint a vegyszerek teszik, mások a tartóssággal azonosítják az élményt, ismét mások szerint az analóg fotográfia igazi művészet, szemben a digitális fotózással. Budapest egyik legnívósabb fotólaborjában úgy gondolják, hogy a minőség a legfontosabb – ez teszi időtállóvá az analóg képeket.
Sokáig elveszettnek gondolták a Kolozsvári Tudományegyetem Földrajzi Intézetének világhírű földrajztudósa, Cholnoky Jenő fotóit és térkép gyűjteményét. A 2001-ben előkerült, páratlanul értékes anyag egy részét most Budapesten állították ki.
Balázs Zsolt legújabb fotóriportjában azt dokumentálta, miként fogott össze 2024 decemberében egy maroknyi kétségbeesett helyi gazdálkodó, hogy véghez vigye a lehetetlennek tűnő vállalkozást, és vizet fakasszon a kiszáradó Homokhátságon.
Szász Lilla kubai fotósorozata, a Talán holnap kisüt a nap azokat a fiatalokat mutatja be, akik az elmúlt évek tömeges exodusa ellenére úgy döntöttek, hogy Kubában maradnak.
Matt Colquhoun a fotográfiáról gondolkodik, méghozzá sokszor provokatív módon. Írt egy könyvet, amely azt ígéri, a szelfi alternatív históriáját nyújtja, de közben szól a nárcizmusunkról és a mai kulturális, politikai klímáról is. Budapesten beszélgettünk vele.
A Spitzbergákon található Ny-Ålesund kutatóállomáson az emberiség jövőjét meghatározó klímakutatásokat végez egy maréknyi tudós, Esther Horvath pedig úgy dokumentálja a munkájukat, ahogy senki más. Új tárlata már látogatható a budapesti Capa Központban.
1989 eufóriáját és a kilencvenes évek álmatlan, elektro ütemekre mozgó fiatalságát az össznémet illúzióvesztés követte, na meg a tervrajzokkal érkező befektetők. Egy ex-keletnémet fotóskollektíva képein Berlin változásai és a volt NDK társadalmának traumái.
Milánó hanyatló ipari negyedei, Bejrút szétlőtt utcái, sanghaji felhőkarcolók: Basilico képein a modern városi tereket az emberi tevékenység hordalékának látjuk, amelyekből mégis morbid szépség árad.
A Capa Központ augusztus 25-ig megtekinthető tárlata olyan képeket mutat be hat magyar fotográfustól, amelyeknek központi eleme a víz, vagy éppen annak hiánya.
Több mint harminc magyar származású, Amerikába emigrált fotográfus munkái láthatók a Hősök terén. Itt születtek, innen mentek el. De mit jelent a magyarság, az eredet, az indíttatás az életművük szempontjából, és mit kezdünk mi az ő magyarságukkal?
Az olasz fotóművész keresztül-kasul bejárta Európát, hogy bemutassa a circular economyt, ami az utóbbi évek egyik legnépszerűbb hívószava, mégis nehéz elképzelni, hogyan működik a mindennapokban. Luca Locatelli tárlata, a The Circle, a héten nyílt meg Torinóban.
A missziós orvos a semmiből épített szemészeti klinikát a kongói esőerdőben, de már a százmilliós ország fővárosából is hozzá küldik a retinaműtétre váró betegeket. A tízezrek látását visszaadó Richárd doktorral és a munkáját 8 éve követő fotóssal, Hajdú D. Andrással a Szentendrén nyílt kiállításuk apropóján beszélgettünk.
Az idén 87 éves fotográfus Budapest Főváros Levéltárának adományozta teljes életművét. A levéltári kiállításon a Rákosi-éra és a Kádár-korszak kisembere mellett a 20. századi Budapest is életre kel.
A történettudományban és az antropológiában a sajtófotók újabban kiemelt eszközei a társadalmi jelenségek leírásának, magyarázatának. Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar fotóriportere, Szalay Zoltán idén megjelent fotóalbuma tudományosan is értékes látlelete a közelmúlt Magyarországának.
Schmall Rafael és Tóth Bence is megnyerte saját kategóriáját a Greenwichi Királyi Obszervatórium és a Királyi Múzeum által meghirdetett megmérettetésen, amelyen idén több mint 5 ezer pályaművet értékelt a zsűri.