A kínai egyetemek villámgyorsan jönnek felfelé a globális egyetemi ranglistákon, ami óriási kihívást jelent az amerikai intézmények történelmi dominanciájának – írja a New York Times. A Harvard Egyetem, amely hosszú ideig vezette a CWTS Leiden egyetemi rangsorát a kutatási eredmények terén (ahol a tudományos publikációk mennyiségét és hatását mérik), a legfrissebb listán a harmadik helyre csúszott vissza.

A rangsort jelenleg a Csöcsiangi Egyetem vezeti, és további hét kínai egyetem szerepel a top 10-ben. Pedig az amerikai intézmények, mint a Harvard, a Stanford vagy az MIT, továbbra is folyamatosan növelik kutatási teljesítményüket, ám a kínai egyetemek fejlődése messze meghaladta őket, ami tükrözi az országban évek óta tartó jelentős intézményi beruházások, a széles körben idézett angol nyelvű folyóiratokban való publikálást ösztönző stratégiák, valamint az állam által támogatott felsőoktatás hatását.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez a változás a felsőoktatás globális helyzetének átalakulását jelzi. Phil Baty, a Times Higher Education (THE) felsőoktatási szaklap munkatársa „a felsőoktatás és kutatás globális dominanciájának új világrendjének” nevezte ezt a jelenséget, hangsúlyozva, hogy a visszaesés relatív: az amerikai egyetemek nem termelnek kevesebbet, de más országok, különösen Kína, gyorsabb fejlődést mutatnak. Az elemzők az amerikai politikai döntésekre is rámutatnak, például a szövetségi kutatási finanszírozás csökkentésére és a Trump-kormány által bevezetett, a nemzetközi hallgatókra vonatkozó korlátozásokra, amelyek tovább lassíthatják az USA vezető szerepét a kutatási eredmények és a globális versenyképesség terén.

A tendencia a Leidenen túl több rangsorolási rendszerben is megfigyelhető. Míg a THE legfrissebb, a világ legjobb egyetemeit általános szempontok alapján listázó rangsorában továbbra is nyugati dominancia látható (a top 5: Oxford, MIT, Princeton, Cambridge, illetve holtversenyben Harvard és Stanford), az amerikai egyetemek közül 62-en kerültek hátrébb, és csak 19 foglal el jobb pozíciót, mint egy évvel korábban. Ellenben például a Pekingi Egyetem és a szintén fővárosi Csinghua Egyetem, amelyek tíz évvel ezelőtt a 42. és 47. helyen álltak, ma már a top 10-et közelítik a 13. és 12. helyen. Ráadásul a kínai intézmények mellett a hongkongi és dél-koreai egyetemek is egyre feljebb lépegetnek a ranglistán.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Trump Harvard ellen indított háborújának a magyar őstörténet megértését segítő kutatások is áldozatául eshetnek

Tóth András tudomány 2025. szeptember 20.

Tavasszal az amerikai kormányzat összesen 2,7 milliárd dollárnyi forrást vont meg a Harvard Egyetemtől. A pénzek nélkül David Reich és kollégái sem tudják folytatni kutatási programjukat, amelyben ősi DNS-minták elemzésével fedik fel múltunk titkait.

Amerikában tanuló magyar diák: „Nem könnyű most azt hallgatni a kormánytól, hogy túl sokan vagyunk, nincs ránk szükség”

Nagy Gergely oktatás 2025. június 13.

Donald Trump háborút hirdetett a woke melegágyának tartott amerikai egyetemek ellen. A frontvonalban a Harvard áll, amelynek az elnök megtiltotta, hogy külföldi diákokat vegyen fel – ezt egy bírósági döntés ugyan felülírta, de új diákvízumokat egyelőre mégsem adhatnak ki a követségek. De milyen most magyar hallgatóként az USA-ban tanulni?

Magyar egyetemnek nincs esélye bejutni a világ száz legjobbja közé, de nem biztos, hogy ez baj

Radó Nóra oktatás 2024. január 25.

A mérvadónak tekintett négy globális rangsorban a magyar egyetemek az utóbbi években meg sem közelítették az első százat: átlagosan az 600-800. helyen álltak. Hogy miért? Erről és a magyar középiskolai rangsorról is szó esett a CEU Határtalan Tudás sorozatának szerdai rendezvényén.