Az eltűnt szabadidő nyomában
A technikai fejlődés egyik első áldozata a szabadidő, pedig fontos, hogy az ember néha megengedje magának, hogy semmit se csináljon.
Keresés
Byung-Chul Han: Nádas Péter bezzeg még tudja, mi az a vadkörtefa!
A modern világban nem lehet boldognak lenni. Ebben a világban már nincs szerelem, szépség és fájdalom sem; nincs semmi, ami megmenthetné az embert az elkerülhetetlen kiégéstől – írja a koreai-német filozófus magyarul frissen megjelent könyvében.
Sarlatánok, filozófusok, asztrofizikusok és csigák: 10 okos könyv 2022-ből a Qubit válogatásában
Hogyan készül a reneszánsz sült csirke? Hogyan romlik el a kvantum? Hogyan hódít a western? Hogyan gyógyít a bánat? Megannyi kínzó kérdés, amire most végre megtudhatod a választ.
A klímaválság és az ökológiai tudattalan: hogyan kezeljük a klímaszorongást?
A régi, pre-ökológiai paradigma a hazaszeretet tartalmát a kultúrára, a nyelvre és a történelmi hagyományokra korlátozta, és a táj, az állatok vagy a növények csak ezek kiszolgálójaként kaptak szerepet. Ha képesek leszünk felismerni, hogy a hazának nem csak lelke és szelleme van, hanem teste is, ami ugyanúgy ápolásra és védelemre szorul, mint a kultúra, akkor a haza védelme automatikusan a hazai természet védelmét is fogja jelenteni.
Telt ház előtt csapott le Budapesten a Facebookra a filozófia eleven ostora, Byung-Chul Han
Az érintés eltűnéséért is a digitalizáció a felelős: Erósz haldoklik, helyette ott a Tinder, mondta szerda este a CEU-n a dél-koreai származású, Németországban élő filozófus, aki ritkán vállal fellépéseket, mert hogy a fák sem utaznak, és nem érti, miért épp diófára kötik fel magukat a magyarok.
Byung-Chul Han addig ostorozta a Facebookot, míg bele nem szeretett a csigákba
Mi vesz rá valakit, hogy zongorát rendeljen egy kunyhóba a Vezúv tövében, és klasszikus darabokat játsszon egy eperfának? Hát a föld szeretete! A dél-koreai származású, Berlinben élő celebfilozófus magyarul frissen megjelent kötete üdítő változatosságot jelent Han korábbi, jórészt a közösségi médiát ostorozó fenomenológiai eszmefuttatásaihoz képest.
Byung-Chul Han: A neoliberális társadalom már a fájdalmat is megölte
A német-koreai filozófus legújabb magyarul megjelent könyvében már megint a modern társadalmat ostorozza – ezúttal azért, mert a mai világ a fájdalomcsillapítás lázában ég, és eközben nemcsak a halált, hanem az életet is szem elől veszíti.
10 jó könyv karácsonyra a Qubit ajánlásával
Farkas Róbert űrhajós gyerekkönyve, Stephen Fry szórakoztató történelemleckéje, Byung-Chul Han értekezése a Facebookról és a szépségről és Érdi Péter rangsorokról írt kötete a Qubit év végi rangsorában.
Byung-Chul Han: A Facebook tönkretette a szépséget
A német-koreai sztárfilozófus magyarul frissen megjelent kötetében, A szép megmentésében azt állítja, hogy a Facebook, a fogyasztói társadalom és a szelfik nem csupán a művészetet tették tönkre, hanem azt is, ahogyan a szépségre tekintünk: a szép elveszett az ember szeme elől, a nagy rohanásban pedig akkor se vennénk észre, ha nem tűnt volna el.
Miért nem súlytalan és jelentéktelen a filozófia?
A professzionális filozófusok munkáit valóban nem olvassák széles körben, de gondolataik igenis megjelennek a tudomány többi területén, a politikában, a jogban, sőt a művészetekben is, az általuk alkotott elméletek pedig átszivárognak a filozófiai kávéházakba, a filozófiai terápiákba és az ezoterikus irodalomba. Dombrovszki Áron válasza Bekő Éva cikkére.
A lájkok diktatúrájában saját magunkról jelentünk
Byung-Chul Han berlini sztárfilozófus Pszichopolitika című újabb kötetében tovább ostorozza a neoliberalizmust: a közösségi média kerül célkeresztbe, a nehéztüzérséget pedig Marx, Foucault és Heidegger képviseli. A retorikai tűzijátéknak azonban nagyobb a füstje, mint a lángja.
Ez itt a kiégés társadalma, a mókuskerékben önmagunk hajcsárai lettünk
Byung-Chul Han dél-koreai származású német filozófus szerint teljesen természetes folyamatok eredménye, hogy a társadalom mostanra kiégett: a korábbi immunológiai paradigmát felváltotta az az állapot, amelyben a tévesen szabadságként megélt individualizmusban saját magunk hajcsárai lettünk. Han szerint az egyik fő baj, hogy nem tudunk nemet mondani.