Itt az új, magyar, szárazságtűrő búza
A GLA8-at magyar kutatók, széleskörű együttműködésben hozták létre. Jól tűri a vízhiányt és a gyökérrendszere, hatékony víztárolása révén klímaadaptált, új búzafajták nemesítéséhez kínál lehetőséget.
A GLA8-at magyar kutatók, széleskörű együttműködésben hozták létre. Jól tűri a vízhiányt és a gyökérrendszere, hatékony víztárolása révén klímaadaptált, új búzafajták nemesítéséhez kínál lehetőséget.
Kansasi kutatók feltárták a talajélet és a víztelen időszakokban mutatott növényi ellenállóképesség közötti kapcsolatot.
Miben különbözött az 1972-1973-as és az idei ragadós száj- és körömfájás járvány? Fel van-e készülve az állatorvostudomány a régi-új betegség megjelenésére? Miként lehet megelőzni a lakossági pánikot? A Qubit podcast vendége Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese.
Az úgynevezett bioszén használata a vizeletben található tápanyagokkal együtt érné el a legnagyobb hatást: a globális foszfor- és nitrogénigény hatodát pótolhatnák az emberi végtermékek, ráadásul klímabarátabb módon.
A délkelet-anatóliai Mardin szántóföldjeinek öntözése már rövid távon sem fenntartható.
Hiába szórtak trágyát tiltakozásképpen az Európai Unió Háza elé Budapesten, a közös uniós agrárpolitika 2028-tól tervezett átalakítása értelmében a magyar gazdák 97-98 százalékának továbbra is jár majd a támogatás.
4,7 milliárd forintot locsol el a kormány a Homokhátságban, de az a vízmennyiség, amit ki lehet szivattyúzni a Dunából, a 4 ezer kilométernyi öntözőcsatorna-hálózat idei átmeneti feltöltésére sem elég, nemhogy az évente több Balatont kitevő párolgás ellensúlyozására.
Balázs Zsolt legújabb fotóriportjában azt dokumentálta, miként fogott össze 2024 decemberében egy maroknyi kétségbeesett helyi gazdálkodó, hogy véghez vigye a lehetetlennek tűnő vállalkozást, és vizet fakasszon a kiszáradó Homokhátságon.
Az érintett szakterületek és tudományágak képviselőit tömörítő szervezet szerint a rendszerszerűvé vált vízhiány miatt azonnali és hatékony kormányzati intézkedések szükségesek.
A tíz európai ország 1998 előtti és 2010 utáni tételeit, köztük egy villányi kékfrankost és egy tokaji sárgamuskotályt is elemző vizsgálat riasztó eredményekre jutott.
A ragadós száj- és körömfájás miatt Olaszország ugyan nem zárta le határait, de több uniós ország ideiglenesen korlátozta az állatok áthaladását, ami miatt az árak is jelentősen visszaestek.
„A biológia jelen állása szerint a pár hetes borjúból a leggondosabb nevelés mellett sem lesz 28-30 hónapnál előbb, fajtától függően napi 30-40 liter tejet adó haszonállat” – mondja egy kiskunsági családi tehenészet tulajdonosa. Eddig 8300 állatot öltek le a járvány miatt, pótlásuk 6,5 milliárd forintba kerülhet.
1700 milliárd forintot költene a kormány arra, hogy a Dunából és a Tiszából kiszivattyúzott vízzel árassza el a félsivatagos Homokhátságot. Pedig létezik jobb megoldás, ráadásul az unió támogatást is ad rá.
Az Oregoni Egyetem kutatói több mint 10 millió, 1990 és 2013 között született amerikai adatait elemezve kimutatták, hogy a gyomirtó hatással van a várandóság időtartamára, a csecsemők születéskori testtömegére és ezáltal a vidéki népesség fizikai és mentális egészségére.
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.