A marokkói Magas-Atlasz-hegységben található lelőhelyet 510 millió évvel ezelőtt egy vulkánkitörés temette be. A fosszíliák 3D-rekonstrukciójával a kutatók eddig trilobitákban ismeretlen testfüggelékeket találtak.
Történelmi időszakokon és kultúrákon keresztül nagyon különböző az emberek halálhoz fűződő viszonya, pedig a halottjainkkal foglalkozni kell. De milyen lelki-érzelmi aspektusai lehetnek egy régészeti ásatásnak, és hogyan történik a holttestek felajánlása tudományos célokra? A Glossza podcast új adásában ezekről is szó esik.
A Bécsi Egyetem kutatói betegségük miatt örökre elaltatott házimacskák preparált gégéjét vizsgálva jöttek rá az állatok méretének ellentmondó vokalizáció fiziológiai nyitjára.
Ha nem elég kielégítők az írásos egészségügyi tippek, a Humán Anatómiai Intézet nevű Youtube-csatornán valódi, boncolt szerveken mutatják be a test működését és az egyes táplálkozási és életmódbeli szokások hatását.
A 67 millió éve élt Janavis finalidens koponyája nem a struccokéra, hanem a récékére és tyúkokéra emlékeztet, és ez felborítja mindazt, amit a madarak két nagy csoportjának kialakulásáról gondoltunk.
1922 májusában lebukott a fővárosi Anatómiai Intézet az egyik főpreparátora, aki többedmagával két éven át illegális árveréseken értékesített emberi csontokat, csontvázakat, sőt komplett hullákat. A társaság annyira elszemtelenedett, hogy tetten érésük előtt már alig akadt boncolni vagy tanulmányozni való holttest az országban.
Ausztrál kutatók úgy vélik, hogy jelenleg az emberek 35 százalékánál a magzati kor után is megmaradó medián alkari ütőér olyan mikroevolúciós fejlemény, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a Homo sapiens törzsfejlődése még javában zajlik.
Művészi igényű és megdöbbentően részletes anatómiai ábrákat tartalmaz a 20. század közepén keletkezett Pernkopf-atlasz. Bár készítője a Harmadik Birodalom kivégzett ellenségeinek holttestét használta fel, a könyv annyira pontos és hiánypótló, hogy idegsebészek a mai napig forgatják.
Hüvelykünket a gorillákkal, mutatóujjunkat a csimpánzokkal közös ősünktől örököltük, csupán kezünk középső ujja az emberré válás evolúciós terméke – írja a mellső végtag törzsfejlődéséről szóló, frissen megjelent kötetében egy norvég biológus.
Andreas Vesalius anatómia atlasza, a Fabrica mérföldkő a vizuális ismeretterjesztés történetében. A sok látványos csontváz és izomember ellenére a korabeli felhasználók érdeklődését elsősorban a nemi szervek keltették fel. Erről és a reneszánsz ismeretterjesztés egyéb érdekességeiről beszélgetünk Margócsy Dániellel az impakták legújabb adásában.
Új szervként iktatná a szervezetben mindenhol megtalálható kötőszövetet egy amerikai kutatócsoport. Ha javaslatukat elfogadják, az interstitium lesz a legnagyobb emberi szerv.