Újabb bizonyíték került elő a neandervölgyiek kannibalizmusáról
A mai Belgium területén 45-41 ezer évvel ezelőtt élt embercsoport körében dívó emberevés áldozatai idegen nők és gyerekek voltak.
A mai Belgium területén 45-41 ezer évvel ezelőtt élt embercsoport körében dívó emberevés áldozatai idegen nők és gyerekek voltak.
Most először látható és kutatható interaktív térképen a Római Birodalom jelenleg ismert úthálózata, sőt, még annál is több.
Egy új kutatás szerint a hatalmas szertartásközpont több kilométer kiterjedésű, nem látszanak benne a társadalmi hierarchia nyomai, és az univerzumot jelenítette meg.
Hat kilónyi ezüst, pénzérmék, ékszerek, zömmel a 12. századból, amikor még Stockholm városa sem létezett.
A Sapienza Egyetem interdiszciplináris kutatócsoportja egy építkezés alapozásakor előkerült csont- és agyarmaradványokat, valamint a közelben talált pattintott kőeszközöket, tűznyomokat vizsgálta.
Múmiák, de nem egészen úgy, ahogy azt elsőre elképzelnénk.
Népszerű szöveg lehetett, mert több másolat is előkerült. A dicsőítő himnusz a várost és a benne élőket írja le, az i. e. 1000 körüli időkből.
A fallikus cseppkövekre illesztett, díszes tárgyak arra utalnak, hogy egy különös termékenységi rítus kellékei lehettek.
Harcos lehetett az a nő, akinek maradványaira Sárrétudvariban találtak rá, egy középkori temetőben. Ez pedig arra is utal, hogy a 10. századi magyarok élete összetettebb volt, mint gondoltuk.
A Pompeji Régészeti Park igazgatójává 2021-ben kinevezett Gabriel Zuchtriegel rendhagyó tanulmánykötete leszámol egy sor korábbi tévképzettel, és közben valódi élettel tölti meg az ókortudomány legújabb eredményeit.
Legalábbis Mike Parker Pearson, a University College London őstörténet-professzora szerint.
Az efedrin nevű pszichoaktív alkaloidjáról ismert csikófarkat vérzéscsökkentőként és izgatószerként is alkalmazták az őskőkorszaki emberek.
Eddig dzsungel fedte el a Mexikó délkeleti részén található hatalmas ősi város romjait, de egy amerikai doktorandusz most LIDAR adatok böngészése közben teljesen véletlenül ráakadt.
Az időszámítás előtti 9. századi temetkezési helyen találtakkal szinte tökéletesen megegyező szerszámok és használati tárgyak eddig csak az évszázadokkal későbbre datált sírokból kerültek elő.
A svédországi Gotlandon talált megnyújtott, viking női koponyák, valamint precízen megmunkált, reszelt férfifogak arra utalnak, hogy a testmódosítás gyakorlata eltejedt volt a szigeten. De vajon mi volt a jelentése?