Miért ravasz a róka?
A róka már egy 4400 évvel ezelőtti mezopotámiai történetben is ravasz volt, és erről ismerték a görögök, a rómaiak és a magyarok is. De hogy lett egy hétköznapi állatból a ravaszság jelképe?
arisztotelész
Ingyen elérhető a legkorábbi angol szakmunka a sajtról
Az 1580 körül írott traktátusból kiderül, hogy miért nem érdemes kutyatejből sajtot készíteni, és miért érdemes inkább teve- vagy szamártejjel próbálkozni.
Ungváry Krisztiánnak nincs igaza abban, hogy a tudomány egyetlen célja az igazság
Ha valaki azt állítja, hogy „a tudomány célja egy: mégpedig az igazság, semmi más nem érdekes”, jelentős mértékben leegyszerűsített és beszűkült képet mutat a tudományról, történeti távlatból nézve pedig egészen egyszerűen hamisat.
Weiner Sennyey Tibor szerint a jó méhész olyan, mint Sherlock Holmes: megfigyel, tanul, gondolkodik, nyomoz, rájön és megold
A méhészkedő költő olyan komolyan veszi a dolgát, hogy egy babona ellenőrzése miatt egyszer még a méhek ivóvizébe is pelepisilt. Hamarosan megjelenő esszékötete, A méhészet művészete összefoglalja mindazt, amit az emberek és méhek kapcsolatáról tudni lehet.
Cipőt a cipőboltból, Arisztotelészt és Kantot a sarki közértből!
Élelmiszerboltok, kis ABC-k polcain tűntek fel nemrég a legnagyobb filozófusok Platóntól Nietzschéig. De mit keresnek a klasszikusok a chips és az olcsó vodka között, és valóban silány fércművekről van szó, ahogy attól a kortárs magyar filozófusok tartanak?
A bibliai teremtéstörténet magyarázatai évszázadokon át serkentették a természettudományos gondolkozást
Hogyan örökítették át az ókori eredményeket a bibliai teremtéstörténethez írt kommentárok, és hogyan váltak önálló tudományos műfajjá? Ezt mutatta be az ELTE Ókortudományi Intézete által rendezett sorozat hétfői előadásában Visi Tamás, a csehországi Palacký Egyetem judaisztikai tanszékének tanára.
Genezis: a fizika randevúja a filozófiával és a teremtéssel
Idén jelent meg magyarul Guido Tonelli olasz kísérleti fizikus új könyve, a Genezis, amiben a szerző merész kísérletet tesz arra, hogy a tudomány és a mítosz eszközeivel megmagyarázza, miért és hogyan van, ami van, és miért nem kevésbé csodálatos a világ születésére a fizika magyarázata, mint az emellett szemléltetésként jól megférő mitológiai magyarázatok.
Igaza volt Arisztotelésznek abban, hogy nem minden ember alkalmas állampolgárnak?
A görög gondolkodó természetes rabszolgaságról szóló elméletét mint a szerző filozófiailag irreleváns morális tévedését szokták beállítani, holott ma is érvényes belátásokkal szolgálhat az állampolgárság természetéről.
Kérem a következőt! De ki legyen a következő?
Az orvosok, a filozófusok és a laikusok sokszor teljesen mást gondolnak arról, hogy melyik beteget érdemes előrevenni a várólistán. Orvosi etika Philippa Foottól John Rawlson és Immanuel Kanton át Arisztotelészig.
Hogyan lesz az emberi értelem denevértekintetűből sasszeművé?
Arisztotelész szerint az emberi értelem úgy viszonyul a legnyilvánvalóbb dolgokhoz, mint a denevér szemei a fényhez. De mit gondoltak erről a muszlim misztikusok, Aphrodisziaszi Alexandrosz és Aquinói Szent Tamás, és mit mond a modern biológia?
#bikinibody és filozófia: miként érdemes élni?
A köztudatban a filozófus manapság a romkocsmák mélyén az élet értelméről merengő figura, aki képtelen cselekedni, mert elvész az elméletek tengerében. Az ókorban a filozófust azonban másképp ítélték meg, ugyanis filozofálásának célja épp az volt, hogy rájöjjön: miként érdemes élni.