A csodálatos virág története annyira 18. századi, amennyire csak 18. századi lehet valami: szerepet kap benne Rousseau, az irokéz indiánok, egy férfinak öltözött nő, a matematika és a teknősök is.
1753. május 1-jén jelent meg a svéd Carl von Linné korszakalkotó műve, a Species Plantarum, amelyben a botanikus-orvos-filozófus megvetette a mai napig alkalmazott botanikai rendszertani besorolás alapjait. Hosszú út vezetett idáig: a történetben szerepel egy lapp sámán, René Descartes és persze az ókori görögök is.
A boldogasszony papucsát a viktoriánus virággyűjtők pusztították ki, 1930-ra csak egy példány maradt belőle az országban. Most már vadon is nő, de hogy hol, az titok.
A Tanzániában felfedezett fák akár 40 méter magasra is nőhetnek, de olyan lassan, hogy megfelelő védelem nélkül a kihalás fenyegeti őket.
A Nemzetközi Botanikai Kongresszuson egy több éve húzódó vita végére tettek pontot, a dél-afrikai fekete lakosságot súlyosan sértő caffra szónak mennie kell. Helyette jön az affra.
A Chesteri Állatkert munkatársai harminc tő Cotoneaster cambricust ültettek el valahol Wales-ben, de hogy hol, azt nem árulták el, ezzel együtt összesen már 110 növényről tudnak a világon. Nem is rossz ahhoz képest, hogy nemrég még csak 6 volt belőle.
A 7-10 évente mindössze 1-3 napig virágzó, több mint kétméteres titánbuzogány latin neve amorf óriáspénisz, aromáját pedig az oszló hullákéhoz szokás hasonlítani.
A sivatagi tövistök természetes szaporításában meghatározó szerepet játszanak a növény erősen szagos terméséből csemegéző ragadozók.
A brit Királyi Botanikus Kert friss elemzése 30 ország 200 kutatójának munkáját összegzi.
A botanikusok egyelőre nem jöttek rá, hogy ilyen körülmények között hogyan működhet a beporzás. A növény nem csak a virágait, hanem a termését is a föld alatt hozza.
Egy nemzetközi kutatócsoport évszázados adatsorokon végzett átfogó elemzése szerint a brit, a portugál, a spanyol és a holland kolonializmus idején kiépült világkereskedelmi hálózat mintázata megegyezik az idegenhonos növényi taxonok globális eloszlásával.
Amerikai kutatók a Science Advances folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban arról számoltak be, hogy a szalicilsav lehet a növényi klímaadaptáció kulcsa.
Neves brit botanikusok dörgedelmes véleménycikkben hívták fel az oktatási és politikai szféra figyelmét arra, hogy a növényekkel foglalkozó tudományág kikopott a kötelező tananyagból. Az ismerethiány szerintük a klímakatasztrófa elkerülését célzó társadalmi összefogást is gátolja.
Az vagy, amit megeszel, de tudod, mit eszel? Penksza Károly, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a kevés hazai tudós influenszer egyike, aki egyéni megközelítésben mutatja be a gasztronómiában meghatározó növényeket, mint a vöröshagyma, és az olyan különlegességeket, mint az erdei fenyő.
Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.