Térképen mutatjuk az elmúlt évtizedek migrációs trendjeit
Európában a régión belüli nagy mértékű népvándorlás jellemző, míg Ázsiából milliók költöznek évente a közel-keleti országokba, egy friss elemzés szerint.
Európában a régión belüli nagy mértékű népvándorlás jellemző, míg Ázsiából milliók költöznek évente a közel-keleti országokba, egy friss elemzés szerint.
A globális termékenységi ráta meredekebben csökken, mint azt a legtöbb előrejelzés várta, és ez már a 2040-es évekre alapvető gazdasági és társadalmi változásokkal járhat – a nyugdíjrendszerektől kezdve a bevándorláson át a robotizációig.
A mesterséges intelligencia viszont segíthet megteremteni a munka és a család fenntartható egyensúlyát, hangzott el a CEU Bibó István Szabadegyetem népességfogyásról szóló vitaestjén.
Hány roma él ma Magyarországon? Hányféle előítélet sújtja őket? Milyen hatással járt a közfoglalkoztatás? Aki válaszol: Köllő János, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatója és Molnár György, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
A rosszul felépített adó- és jóléti rendszer akadályozza a gyerekvállalást, és ahelyett, hogy átalakítanánk, ideológiai vitákat vívunk a népesedéspolitikáról. Egy magyar közreműködéssel készült kutatás azt vizsgálja, miért járnak rosszul a szülők, és miként lehetne úgy kompenzálni őket, hogy abból az egész társadalom profitáljon.
A hetvenes évektől virágzó szórakozási forma már csak nyomokban létezik Magyarországon, és egyes vidéki településekről szinte teljesen eltűnt. Mit mondanak az adatok, és mit mondanak a dj-k?
Az elmúlt fél évben majdnem negyedével csökkent az újszülöttek száma Budapesten a 2020-ban mért adatokhoz képest, de a csökkenés vidéken is tapasztalható. Mi állhat emögött, és mi a helyzet Európa többi országában?
A közvélemény szerint egy 53 éves férfi még egyáltalán nem túl idős ahhoz, hogy gyereke szülessen, és folyamatosan nő a 40 felett szülő nők aránya. A nők többsége már nem óvszerrel, hanem tablettával védekezik, és a reprodukcióra vonatkozó ismeretek fő forrása nem az orvos, hanem az internet – derül ki az MTA kutatócsoportjának friss felméréséből.
A CSOK-ot és a babaváró hitelt kérvényezők 20-30 százaléka nem teljesítette a gyermekvállalási feltételeket, de azt még nem tudni, mi lesz a pénzükkel. A támogatások hatékonyságát közben a csökkenő születésszámok is megkérdőjelezik – hangzott el a CEU Bibó István Szabadegyetemének évadzáró estjén.
2054-re ugyanakkor a legtöbb évszázados ember szinte biztosan kínai lesz.
Valóban kevesebb férfi szaporodik, mint nő? Miért gondoljuk, hogy az 1:1 nemarány evolúciós szempontból előnyös? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A vadászó-gyűjtögető génállomány közel 4000 évvel ezelőtt uralta el a térséget, ahol a kulturálisan eltérő népcsoportok keveredés nélkül, de a másik szokásait átvéve éltek egymás mellett – állítja egy friss kutatás.
A várható élettartam uniós átlaga 2019 és 2021 között 1,2 évvel csökkent, míg Magyarországon 2,2-vel. Nálunk így 74,3 év a születéskor várható élettartam, ami 2008 óta nem állt ilyen alacsonyan.
A londoni Imperial College és a Lausanne-i Egyetem kutatói azt állítják, hogy a hímek egyéni reprodukciós sikereiért felelős „jó gének” átörökítése bizonyos esetekben egyfajta evolúciós öngyilkosság.
Mindegy, hogy Kádár-kor vagy Orbán-kormány, az abortuszvita mindig ugyanarról szól: az egyik oldalon a nők önrendelkezési joga, a másikon a demográfiai problémák kezelése és az élet védelmének kérdése áll. Annyi változott, hogy a korszerű fogamzásgátlók elterjedésével az évről évre egyre kevesebb abortuszt leginkább szegény, aluliskolázott nőkön végzik, akiknek nincs pénzük más megoldásra.