Közép-Európa történetének leghevesebb esőzése 24 áldozatot követelt és több milliárd eurónyi kárt okozott, de a Boris csak a kezdet: a World Weather Attribution kollaboráció friss kutatása szerint az emberi tevékenység legalább 7 százalékkal fokozta a dunai árvízhez vezető esőzések intenzitását.
2024. szeptember 21-én érte el a csúcsát a Duna áradása, a legmagasabb vízszint 830 centiméter volt.
Friederike Otto, az Imperial College London egyik vezető éghajlatkutatója szerint a Közép-Európát sújtóhoz hasonló katasztrofális esőzéseket hevesebbé és gyakoribbá teszi az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás.
A folyó vízállása a településhez közeli Vácon jelenleg 504 centiméter és a tetőzés szombaton várható. Az árvíz miatt ma estétől a budapesti alsó rakpartokat is lezárják.
Az évszázad végén akár 40 százalékkal kevesebb hólé ömölhet a Dunába és más európai folyókba tavasszal, amitől még égetőbb problémává válhat a vízhiány.
Egyelőre nem állapítható meg egyértelmű összefüggés a téli árvizek gyakorisága és a klímaváltozás között, de a gyorsabb hóolvadás és a gyakoribb esőzések trendszerű változást hozhatnak.
A most levonuló év végi árhullám a Dunakanyarban a leglátványosabb: a jelenség kétarcú, hisz bizonyos részeken festői részletekkel találkozik, aki lemegy a vízhez, míg pár méterrel odébb már a házak falát nyaldossák a hullámok.
A Greenpeace a mérgező PAH vegyületek esetén ezerszeres túllépést mért, de a rákkeltő arzén és benzol is bőven a határérték felett van jelen a Duna-parton az egykori gázgyár közelében.
A természetvédelmi beavatkozás a tervek szerint 54 kilométernyi mellékágat is visszacsatol az élő folyókhoz.
Kivételes hazai vízügyi szakemberekből nem volt hiány, de a történelmi korokon átívelő vízgazdálkodási tervek némelyikét mégsem sikerült megvalósítani. A Fortepan-gyűjtemény csodás felvételei a múlt század legfontosabb árvíz- és aszályvédelmi pillanatait idézik.
Az elmúlt két hétben a felére csökkent a Duna vízállása Budapesten, de Szerbiában az energiaellátást, Bulgáriában a halak túlélését is veszélyezteti a folyó kiszáradása.
Hogyan viszonyul a politika a természeti értékek megőrzéséhez? Hányszor és milyen formában szerepelt a környezetvédelem ügye a magyar újságokban a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben? Jankó Ferenc geográfus, az ELTE TTK egyetemi docense megszámolta.
A Duna naponta több mint 4 tonna műanyagszemetet szállít a Fekete-tengerbe egy civil szervezet jelentése szerint.
Hosszú távon azonban a mikroorganizmusokon keresztül az embereknél is kialakulhatnak egészségügyi problémák a szennyezett víztől.
Az egészségügyi határérték négyszeresét mutatták ki a klaritromicin nevű antibiotikumból a Dunában Ausztriánál, ez a folyó számít tehát a legszennyezettebbnek Európában. Afrikában és Ázsiában még rosszabb a helyzet.