A tudósok gyerekeknek szánt életrajzai elveszik a kedvüket a tudománytól
Egy friss amerikai kutatás szerint a könyvek nagy része csak megerősíti a már meglévő sztereotípiákat.
Egy friss amerikai kutatás szerint a könyvek nagy része csak megerősíti a már meglévő sztereotípiákat.
Hány roma él ma Magyarországon? Hányféle előítélet sújtja őket? Milyen hatással járt a közfoglalkoztatás? Aki válaszol: Köllő János, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatója és Molnár György, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
A háziállatokról szóló híradásokban olyan kifejezéseket használnak, amelyek undort vagy félelmet kelthetnek, ez pedig árt a kedvtelésből tartott hüllők megítélésének.
Egy új törvényjavaslat értelmében a hagyományőrzésre hivatkozva meg lehetne tiltani embereknek, hogy házat vásároljanak egy településen. Roma szakértők szerint egy ilyen törvény legitimálhatja a romák kirekesztését.
A Ljubljanai Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Jégmadarat Császi Ádám második nagyjátékfilmje, a Háromezer számozott darab kapta.
Azok, akik egalitárius értékeket vallanak, elméletben szívesen konfrontálódnak az előítéletekkel, de kevésbé valószínű, hogy ezt valós helyzetekben is megteszik, derítette ki egy magyar részvétellel végzett kutatás.
Amikor a szemtanúk úgy döntenek, hogy nem emelik fel szavukat, nemcsak elszalasztják a lehetőséget, hogy megkérdőjelezzék az elkövető meggyőződését, hanem maguk is toleránsabbá válnak az előítéletekkel – derítette ki egy magyar kutatók részvételével elvégzett kísérlet.
A főleg romák által írt és roma szereplőkkel eljátszott film az alkotók szerint nem a cigányokról szól, hanem arról, hogyan látják a nem romák a romákat. Az érintettekkel sztereotípiákról, identitásról, reprezentációról beszélgettünk.
Hogyan lehet csökkenteni a többségi társadalom előítéleteit, és mitől tudnak eltűnni a rasszokról alkotott, tudományosan nem igazolható sztereotípiák? Genetikus, szociálpszichológus, terepmunkás, érzékenyítő tréner a megoldás nyomában.
Hiánypótló pszichológiai kutatás vizsgálta, hogy miért látjuk nagyobb valószínűséggel hímneműnek a mindennapi tárgyakban felvillanó arcokat. Bár a jelenség okát nem sikerült megállapítani, az elfogultság egyértelműen kimutatható a kutatási adatokból.
Abban, hogy kit vesznek fel középiskolába vagy egyetemre, a kutatások szerint szerepet játszik, hogy fiú-e vagy lány, milyen a bőrszíne, tájszólásban beszél-e, diplomások-e a szülei, vagy hogy hol él. A felvételi rendszer igazságtalansága nem elsősorban a tesztek értékelésében, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekben rejlik.
Egy nemrégiben megjelent amerikai tanulmány szerint nem igaz, hogy azok, akik nem hisznek Istenben, az erkölcsi törvényekben sem hinnének, igaz, a tekintélyt kevésbé tisztelik, mint a felmérés vallásos válaszadói.
A robotok színe határozza meg a velük kapcsolatos attitűdöt – legalábbis ez derül ki egy friss új-zélandi kutatásból.
Egy átfogó felmérés szerint még mindig eltérően kezelik a fehéreket és a kisebbségi etnikumhoz tartozókat Nagy-Britanniában, ebben sokszor nem a tudatos, hanem a rejtett előítéletek játszanak szerepet. Egy harvardi teszttel lemérheted, titokban te is másként ítéled-e meg a kövéreket, a nőket vagy a romákat.
Utánajártunk javítható-e a gyűlöletbeszéddel és manipulációval lerontott internet, eltemettük a kiberforradalmat, bemutattuk Takeshi Kovacs legújabb kalandjait – ez történt a héten a Qubiten.