A kiberforradalom alkonya

A globális hatalmat birtokló techcégek elszámoltathatósági rangsorát közölve arra kerestünk választ, hogy megjavítható-e a mára közös erővel elrontott világháló. „Az internet világát az ideálisnak vélt társadalmi berendezkedéshez, az emberi jogokon alapuló demokráciához kellene igazítani” – idézte Rebecca MacKinnonnak, a Corporate Accountability Index Budapestre látogató ötletgazdájának lehetséges válaszát Rácz Johanna. Pár nap múlva a netszabadság egyik első frontharcosát búcsúztattuk. Kénytelen nyugtáztuk, hogy a vadnyugati marhatenyésztőből világhálós véleményvezérré vált John Perry Barlow halálával a kiberforradalom is elbukott.

Van-e az űrben benzinkút?

A Qubit fizikusprofesszora, Rockenbauer Antal még azelőtt számolta ki, hogy mennyit is kellene tankolni egy űrhajóba ahhoz, hogy a legközelebbi lakhatónak tetsző bolygót elérjük, hogy Elon Musk kiszuperált sportautója elindult a Marson túlra. A NASA űrutazásainál jóval kevesebb pénzből megépített Falcon Heavy a cégtulaj Tesla Roadsterét állította elliptikus pályára a Nap körül. A tűzpiros verda műszerfalának „Don’t panic” gombja a Galaxis útikalauz stopposoknak című regény legendás poénját idézi, míg az autóhifi által végtelenítve játszott David Bowie nóta a Life on Mars? című örökzöld.

Vizuálisan erős és kulturális utalásokkal is operál az Altered Carbon Netflix-sorozat. Takeshi Kovacs, a 24. századi testvándorló, az elitkatonából lett magánnyomozó megfilmesített disztópikus képregénytörténetéről Bodnár Zsolt számolt be. Princz Dániel friss közgázhíradója is egyfajta elmecsavar, mivel a múlt heti kiadás cáfolatát hozza, rámutatva ezzel a tudományos diskurzus egyik lényegi vonására. Balázs Zsuzsanna elemzése is a tudomány belvilágát érinti: az akadémiai szféra legfelső régióiban ugyanis, köszöni szépen, él és virul a nőkkel szembeni előítéletesség. A hímsovén attitűd sok tehetséget elrettent a tudósi pályától – legalábbis a cikk alapjául szolgáló kanadai kutatás szerint.

Kvantumra magyar!

A magyar döntéshozók ugyanakkor biztos nem a gender-problémák megoldását várják a 3,5 milliárd forinttal kistafírozott Nemzeti Kvantumtechnológiai Programtól. Mint cikkünkben írunk róla, a négy éves program célja a hazai kvantumtechnológiai kutatások általános megerősítése mellett egy kvantumtitkosító rendszer fejlesztése és megépítése – amiről jelenleg csak az tudható, hogy még jó lesz valamire.

A bitcoinról és társairól viszont közismert, hogy fizetni lehet velük és hogy egyik alaptulajdonságuk a tőzsdei hullámvasutazás, de hogy a kriptovaluta volna a legújabb faj a pénz evolúciójában, arra elsőként Mérő László hívja fel a figyelmet a Qubit hasábjain.

E-sport, téli olimpia és irodalmi szkafanderbuhera

A gamerek önálló ökoszisztémaként is apsztrofálható világába enged betekintést Rádi Gábor, aki az új Quake Championsról írt értékelést, amelyet fejlesztői az e-sport művelőinek is szánnak. A Qubit sportközgazdász szakosztálya a hagyományos sportesemények királykategóriájába tartozó aktuális téli olimpia pénzügyeit vesézi ki a szokott alapossággal. A cikkből kiderül, hogy a dél-koreai Pjongcsangban elkezdődött 23. téli olimpia költségei vetekszenek-e előzőével, amely a putyini rezsim megalomán presztízsberuházása volt.
Dragomán György újabb sci-fi ékköve az Ezüstálom. Így kezdődik: „Anya azt mondta, egyet se búsuljak, tud ő is buherálni nekem űrhajós ruhát...”